Az EU-val elért 585 oldalas kilépési megállapodásról a londoni alsóháznak az eredeti tervek szerint múlt kedden kellett volna szavaznia, de Theresa May 24 órával korábban – akkor még újabb időpont kitűzése nélkül – elhalasztotta a voksolást, azzal az indokkal, hogy súlyosak a nézeteltérések az ír–északír határellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülésére kidolgozott mechanizmus ügyé­ben, és emiatt reménytelen lett volna a brexitegyezmény elfogadtatása. A vitasorozat és a szavazási folyamat újrakezdésének időpontját a brit kormányfő hétfő délután jelentette be az alsóházban, amikor a múlt heti évzáró EU-csúcsról tájékoztatta a képviselőket. Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője a kormányfő beszéde utáni kétórás vita végén, hétfő este bejelentette, hogy bizalmatlansági indítványt terjeszt be Theresa May ellen, mivel a Munkáspárt elfogadhatatlannak tartja, hogy a konzervatív kormányfő több mint egy hónappal az eredetileg kitűzött időpont után hajlandó csak szavazásra bocsátani a brexit-megállapodást.

John Bercow, az alsóház elnöke közölte, hogy tudomásul veszi a Munkáspárt vezetőjének bejelentését, de ez nem jelenti azt, hogy a bizalmatlansági indítványra a kormány elkülönít parlamenti tárgyalási időt.

A kormányfő személye elleni ellenzéki bizalmatlansági indítvány nem ugyanaz, mintha a Munkáspárt a kormány egésze ellen indított volna hasonló kezdeményezést, amelyet kötelező lenne tárgyalni. Corbyn indítványa jórészt jelképes jelentőségű, mivel ha a beadvány el is jut a szavazásig, az eredménynek nincs kötelező jogi hatálya. Theresa May a múlt héten már megnyert egy bizalmi szavazást, amelyet saját pártjának keményvonalas, a kilépési megállapodással rendkívül elégedetlen brexit-tábora kezdeményezett ellene.

May felszólalásában nyomatékosan kitért az esetleges újabb EU-referendum egyre többször felmerülő kérdésére is, kijelentve: egy újabb referendum helyrehozhatatlan politikai károkat okozna, nem vinné előbbre az országot, mint a legutóbbi, viszont még mélyebb megosztottságot teremtene éppen akkor, amikor az ország egyesítésén kellene dolgozni. A brit EU-tagságról 2016 júniusában rendezett népszavazáson a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre voksolt.

A Sky Data közvélemény-kutató csoport hétfő este közzétett gyorsfelmérése szerint a britek abszolút többsége, 53 százaléka pártolna egy olyan népszavazást, amelyen arról lehetne dönteni, hogy az Egyesült Királyság a jelenlegi brexitmegállapodás alapján vagy megállapodás nélkül lépjen ki az EU-ból, vagy maradjon az EU tagja. A válaszadók 53 százaléka mondta azt, hogy új referendum esetén a bennmaradásra voksolna, 32 százalék szavazna a megállapodás nélküli kilépésre, és 16 százalék arra, hogy a brexit az EU-val kötött megállapodás alapján menjen végbe.