Sepsiszentgyörgy önkormányzata, mint minden évben, időben nekilátott a jövő évi költségvetés tervezetének kidolgozásához, de mivel mostanra már nyilvánvaló lett, hogy az országos büdzsét idén nem szavazzák meg, elég nehéz tervezni – mondta Antal Árpád polgármester. Az elöljáró szerint a legnagyobb gondot az jelenti a városnak, hogy nem lehet tudni, a személyi jövedelemadóból mennyi marad a helyi költségvetésben. Ez a kérdés több politikai szempont alapján dől majd el, és az elosztás mikéntje fontos elvi problémákat is felvet.
Az országos költségvetésről még azt sem tudni pontosan, hogy januárban vagy februárban sikerül-e majd elfogadni, a megyei és városi büdzsék – törvény szerint – pedig csak ezt követően kerülhetnek sorra. Antal Árpád tisztázta: az önkormányzatok legjelentősebb bevételi forrását jelentő személyi jövedelemadót teljes egészében helyben szándékszik hagyni a kormány, arra a kérdésre viszont, hogy ez megyeszinten hogyan oszlik majd el, jelen pillanatban senki nem tud válaszolni. A megyei jogú városok szövetségének képviselői a kormánykoalíció és a kabinet illetékeseivel a költségvetés-tervezet kapcsán folytatott legutóbbi tárgyalásukon egyértelművé tették: részükről az lenne a járható út, ha az összeg hatvan százaléka maradna a településeknél, s a fennmaradó negyven százalék vándorolna a megyei önkormányzatokhoz. Ez utóbbi háromfele oszlik: egy részt a megyei önkormányzat saját működésére fordíthat, egy másikat a törvény által előírt képlet alapján leoszt a községek, városok között (ez eddig is így történt), illetve egy kis százalékról szabadon dönthetne, hogy melyik közigazgatási egységhez juttatja. Antal Árpád szerint konkrét összegekkel egyelőre még nem tudtak számolni.
Az elhangzottak alapján valószínűsíthető, hogy a településeken maradó hányad valahol 50 és 60 százalék közötti lesz majd. Antal Árpád megjegyezte: öt százalék látszólag nem nagy eltérés, Sepsiszentgyörgy esetében azonban 5 millió lejjel kisebb költségvetést jelent, ha hatvan helyett ötvenöt százalék helyben maradásáról döntenek, személyi jövedelemadóból ugyanis évente mintegy 100 millió lej bevétele van a városnak.
Hogy végül születhet-e az önkormányzatoknak kedvező döntés, abban sok politikai szempont játszik közre. A megyei önkormányzatok többségét a Szociáldemokrata Párt uralja. Ugyanez a helyzet a községek esetében is – a nagyvárosokat viszont vagy ellenzéki párthoz tartozó elöljárók, vagy a központi vezetőséggel konfliktusban álló szociáldemokrata polgármesterek vezetik. A jövedelemadó elosztásán ez mindenképpen meg fog látszani, kérdés, hogy milyen mértékben.
Antal Árpád két elvi kérdésre is kitért. Meglátása szerint a legfontosabb az lenne, hogy a helyben megtermelt javakból minél kevesebbről kelljen lemondani, kérdés, hogy a decentralizáció és a szubszidiaritás elve tekintetében mennyire közelít az önkormányzatok és a kormány álláspontja. A második tisztázandó kérdés a szolidaritásé, mely szerint a gazdagok adjanak a szegényeknek – amit remélhetőleg nem úgy alkalmaznak majd, hogy végül a gazdagabb közigazgatási egységek kevesebbel maradnak, mint azok, amelyeken segítenek.
Arra a kérdésre, hogy a személyi jövedelemadóból való nagyobb részesedés pótolja-e az adó 16-ról 10 százalékra történő csökkentése miatti veszteségeket, Antal Árpád kifejtette: valamelyest igen, de ezt a folyamatot több tényező is negatívan befolyásolja. A kormány által megígért kompenzáció idén sem úgy sült el, ahogy azt hirdették, sőt. Számításaik szerint amennyiben el szeretnék érni a 2017-es bevételi szintet, az adóbevételek közel 67 százalékának kellene helyben maradnia.
