Vádlottá minősítette a katonai ügyészség Ion Iliescut, és bűnvádi eljárást indított a volt államfő ellen, akit három feltételezett bűntársával – Gelu Voican Voiculescu, Iosif Rus és Emil (Cico) Dumitrescu – együtt emberiesség elleni bűncselekményekkel gyanúsítanak az 1989-es forradalom ügyében. Az ügyészek szerint szándékos katonai diverzió, tudatos rémhírkeltés miatt vesztette életét sok ember Nicolae Ceaușescu kommunista diktátor 1989. december 22-i menekülési kísérlete után.
A vádhatóság képviselői megállapították, hogy a kommunista diktátor elűzése után az állam politikai és katonai vezetését a Ion Iliescu vezette Nemzeti Megmentési Front Tanácsa (CFSN) ragadta magához, amely hatalmának megőrzése és legitimálása érdekében 862 ember halálával, illetve 2150 ember sérülésével járó fegyveres diverziót szervezett, ez pedig emberiesség elleni bűntettként elévülhetetlen. A vádhatóság szerint 1989. december 22-e és 30-a között mintegy 12 600 000 töltényt lőttek ki Romániában.
Ion Iliescut és Gelu Voican Voiculescut a televízió adásában és közleményekben terjesztett szándékos félretájékoztatással és rémhírkeltéssel, a „terrorista” pánikhangulat megerősítésével, a Ceaușescu házaspár kivégzéséhez vezető diverzió megszervezésével vádolja az ügyészség. Emellett számlájukra írják még, hogy szemet hunytak az akkori honvédelmi minisztérium magas rangú tisztjei által elrendelt intézkedések és azok következményei felett, sőt, a már említett félretájékoztatás révén leplezték azokat. Bűnvádi eljárás indult Iosif Rus, a légierő volt parancsnoka és Emil (Cico) Dumirescu, a CFSN tagja ellen is. Előbbit az otopeni-i repülőtéren egymás ellen vezényelt katonák által rendezett, 48 ember halálát okozó vérfürdő kiprovokálásával, utóbbit a televízió székházánál végrehajtott katonai diverzió megszervezésével gyanúsítják.
Mint ismert, a katonai ügyészek két éve porolták le az 1989-es aktákat, miután az Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta Romániát, amiért nem szolgáltatott igazságot a forradalom sebesültjeinek, illetve a halálos áldozatok hozzátartozóinak.
Korábbi nem hivatalos statisztikai adatok szerint az 1989-es forradalom napjaiban 1142-en vesztették életüket és 3138-an sebesültek meg.
Túlnyomó többségük a diktátor elűzése után, amikor a lakossággal elhitették, hogy „terrorista” mesterlövészek lövöldöznek az utcákon a diktátor hatalmának helyreállítása érdekében.
Gelu Voican Voiculescu az ellene és Ion Iliescu elleni vádemelést politikai bosszúnak minősítette, elmondása szerint az ügyészek az államfő utasításának tettek eleget. A vádhatóság lépése nem lepte meg, lévén már gyanúsított az ügyben, de ironikusnak véli, hogy pont a forradalom 29. évfordulója napján jelentették be ezt. Azt, hogy mind őt, mind Iliescut több mint 800 ember halálával vádolják, szentségtörő állításnak tartja, és hozzáfűzte: nincs mit megbánnia, egyszerű emberként ment az utcára, nem állt hatalmában semmilyen parancsot adni, a közleményeik egyszerű manifesztumok voltak.
Klaus Iohannis államfő a forradalom 29. évfordulója alkalmából írt Facebook-bejegyzésében megállapította: 1989 decemberében a románok súlyos véráldozatot fizettek szabadságukért és a demokráciáért, a maga részéről pedig továbbra is harcolni fog az igazság kiderítéséért, a bűnösök felelősségre vonásáért. „A történelem arra tanít, hogy egyetlen, saját állampolgárait megvető és megalázó rendszer sem lehet tartós. A románok nem tűrnek el többé egy önkényes, hatalmi visszaélésen, korrupción és hozzá nem értésen alapuló, az állampolgárt mélyen megvető kormányzást. Csak úgy tudunk tisztelegni a forradalom áldozatainak emléke előtt, ha határozottan ellenállunk az igazságszolgáltatás és a demokratikus intézmények elleni támadásoknak” – írta közösségi oldalán Iohannis.
