A centenárium éve sem hozta el a nemzeti egységet, 2018-at a kormányoldal és ellenzék közti éles politikai megosztottság jellemezte, az évforduló pedig az igazságszolgáltatás körüli politikai csatározásokkal telt el.
A sokat emlegetett centenáriumot végül is – a nemzeti ünnepen egyébként szokásosnak számító, de most minden eddiginél nagyobb szabású – katonai parádéval és a parlamenti díszülésen elmondott szónoklatokkal tudta le a politikum, hiszen azok a Kárpátokat átszelő, korábban megálmodott autópályák, amelyek gyakorlatilag is közelebb hozhatnák egymáshoz Erdélyt és az Ókirályságot, nemhogy nem készültek el a centenáriumra, de még építésük sem kezdődött el.
Nem sikerült befejezni az évfordulóra a túlnyomórészt közpénzekből tíz éve épülő Nemzet Megváltása-székesegyházat sem, de az ortodox egyház – a katasztrófavédelem rosszallását kiváltva – mégis megszervezett egy nagyszabású oltáravató ünnepet a hatalmas bukaresti katedrális építőtelepén, ahova hívek tízezrei zarándokoltak el.
A centenáriumnál lényegesen többet foglalkozott a média 2018-ban az igazságszolgáltatással, amely a szociálliberális kormánytöbbség és a jobboldali ellenzék véget nem érő hadakozásának frontvonalává vált. A Szociáldemokrata Párt (SZDP) és koalíciós partnere, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége már 2017 elején, közvetlenül hatalomra kerülésük után megpróbálkozott azzal, hogy egy – a büntetőjogot módosító – sürgősségi kormányrendelettel kirántsa az általuk visszaélésekkel vádolt, politikusok tucatjait rács mögé juttató korrupcióellenes ügyészség „méregfogát”, de az akkor kirobbant több százezres ellenzéki tüntetések hatására meghátrált, türelmesebb taktikára váltott és a parlamentre bízta az igazságügyi rendszer megzabolázását, a büntetőjog módosítását.
A kormányoldal 2018-ban arra is gondot fordított, hogy a közvéleménnyel is megértesse érveit. Politikusai minden lehetséges fórumon elmondták: a korrupcióellenes harc ürügyén Romániában az utóbbi években szerintük politikai tisztogatás zajlott, amelyet egy általuk párhuzamos államnak nevezett, a korrupcióellenes ügyészség és a titkosszolgálatok összefonódásán alapuló sötét háttérhatalom irányít. A kormányoldal szerint az ügyészség mozgásterének korlátozására az ártatlanság vélelmének helyreállítása miatt van szükség.
A parlament 2018-ban futószalagon gyártotta a kisebb-nagyobb igazságügyi törvénymódosításokat, amelyeket az ellenzék rendre megtámadott az alkotmánybíróságon, Klaus Iohannis államfő pedig rendre visszaküldött megfontolásra a törvényhozásba. A nyár végére azonban kifogytak a törvények elfogadását lassító alkotmányos eszközökből, így az elnöknek végül is ki kellett hirdetnie a jogszabályokat.
Miközben az ellenzék azt hajtogatta, hogy az SZDP-nek az egyedüli célja, megmenteni a börtöntől a korrupcióváddal másodszor is bíróság elé állított elnökét, Liviu Dragneát, a kormányoldal egy fontos jelképes győzelmet is aratott: az alkotmánybíróság segítségével rákényszerítette Iohannist arra, hogy felmentse tisztségéből Laura Codruța Kövesit, a korrupcióellenes ügyészség rettegett főügyészét.
Ősszel az Európai Parlament Romániát elmarasztaló határozatot fogadott el, a Velencei Bizottság és az Európai Bizottság is aggodalmát hangoztatta az igazságügyi törvénymódosítások miatt, de a szociálliberális koalíció nem volt hajlandó visszakozni, a brüsszeli aggodalmakat minimális kiigazításokkal próbálta leszerelni.
Az ellenzéki szervezetek 2018-ban is megpróbálták tömegdemonstrációkkal megakadályozni az igazságügyi törvények módosítását, de az SZDP által alkalmazott apró lépések taktikája eredményesnek bizonyult, a túl gyakori riadóztatás nyomán az ellenzéki tüntetések rutinszerűvé és egyre erőtlenebbekké váltak. Egyedül a román diaszpóra hónapokkal korábban meghirdetett augusztusi kormányellenes demonstrációja volt képes az előző évihez hasonló méretű, százezres tömeget megmozgatni, a demonstráció politikai üzenetét azonban eltérítette a rendbontók által kiprovokált erőszak, a csendőrség erőszakos tömegoszlatása.
A két éven belül harmadik kormányánál tartó SZDP úgy tűnik, hogy megtalálta a megfelelő embert a kormányfői posztra – a 2018 elején beiktatott és azóta két bizalmatlansági indítványt is túlélt, Liviu Dragnea pártelnökkel szemben önállósulni meg sem próbáló – Viorica Dăncilă személyében, akit szokatlan módon saját pártja sem akart megbuktatni.
Mivel 2019 első felében Románia látja el az EU tanácsának sors elnökségét, az év első felében van némi esély arra, hogy elcsendesedjenek a kormányoldal és az államfő közti éles szócsaták, de nem kétséges, hogy az év második felében annál nagyobb erővel fognak ismét felcsattanni, hiszen 2019 az elnökválasztás éve lesz.
