Erdélyi József versei

2018. december 29., szombat, Irodalom

Ibolyalevél

...Kitelt a tél, árad az ér,
bomló rügyet ringáz a szél.
Sejhaj, ibolyalevél,
bizsereg ilyenkor a szívbeli vér.
Bokrosodik az ibolya,
fesleni kezd a bimbója.
Sejhaj, ibolyalevél,
– bizsereg ilyenkor a szívbeli vér.

Csordul már a fából a lé,
hogyha szívet vágnak belé.
Sejhaj, ibolyalevél,
bizsereg ilyenkor a szívbeli vér.

 

Ki vágott kést a szívembe,
hogy könny gyűl a két szemembe?
Sejhaj, ibolyalevél,
 – bizsereg ilyenkor a szívbeli vér.

 

Tavaszi szél utat száraszt,
minden állat társat választ.
Sejhaj, ibolyalevél,
– bizsereg ilyenkor a szívbeli vér.

 

Mit is ér, hogy ember vagyok,
ha csóktalan elhervadok?
Sejhaj, ibolyalevél,
– bizsereg ilyenkor a szívbeli vér.


 

 

Esőcsepp
 

Szerettem nézni az esőt,
hogy issza hő nyáron a föld,
mint lázas száj, repedezett;
szerettem, hogyha úgy esett,
mintha vederből öntenék,
villámlott és dörgött az ég,
féltem, de ha eső esett,
azt néznem olyan jólesett,
hogy a viharral szembeszálltam,
míg el nem állt, ajtóban álltam,
s néztem az égi háborút,
melyben a föld egy hadiút,
holott mihelyt a földre ér,
minden esőcsepp talpra kél;
talpra ugrik, mint égből cseppent,
vagy föld alól bújt hősi nemzet,
millió törpe katona,
 s mintha nem is lett vón soha,
meghal fű-, fagyökerekért, állatokért,
emberekért, a föld színén, az ég alatt
élete csak egy pillanat,
de az a pillanat csodás,
isteni önfeláldozás.


 

 

Szeretet
 

Szeretem én az eget úgy, ahogy van,
        derűsen, borusan;
szeretem a földet is úgy, ahogy van,
        sárosan, porosan.

 

Nem válogatok sem égben, sem földben,
        sem időben, sem térben;
arravaló, hiszem, hogy térdre essek, –
        arravaló a térdem.

 

Arravaló az út, hogy menjek rajta,
        s hogy ráboruljak holtan,
mint egy ledőlt fa; ne tudja bár senki,
        hogy ki voltam s mi voltam…

 

 

Párizsi levél
 

--- részlet ---
Hazamegyek innen, hamar,
nincs itt már keresnivalóm.
Későn szöktem meg, nyáron, nem tavasszal,
pelyhes állal, fiatalon.
Jó volt már, s jó lesz otthon lennem.
Itt égnek forradásaim,
eszembe jutnak Judásaim
és bölcs kételkedő Tamásaim.
S van egy kevés jóemberem,
nem pénzemért, nem boromért,
aki szeret: bolondjó szívemért
s magamhoz hű dalaimért.

Bakonyalján, Ság mezején,
kishantai szabadhegyen,
jó lesz a lármás bulvároktól messze,
sétálni dűlön-ösvenyen.
Ott élni kell s én már nem élek.
Szegény vagyok, szelíd, komoly,
családos ember, szú rág fogamban,
hajamban ritkít már a moly,
halántékom, tarkóm körül
már ezüst fénnyel csillog a dér,
ott rejtsen el már az avar,
ott jöjjön nagy hódunyhákkal rám a tél!

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 500
szavazógép
2018-12-29: Irodalom - :

Erdélyi József, az elátkozott költő (Morfondír)

1896. december 30-án született Újbátorpusztán. Meghalt 1978. október 4-én Budapesten, épp negyven éve.
2018-12-29: Nemzet-nemzetiség - :

Simó Márton: A szűk ingről, amely száz éve szorít (Beszélgetés Smaranda Enacheval)

Hogyha visszatekintek a múltba, és családi gyökereimet vizsgálom – kezdte a beszélgetést Smaranda Enache ismert polgárjogi aktivista –, akkor el kell mondanom, hogy tipikusan erdélyi családból származom. Apai ágon régi erdélyi román, görög katolikus, vidéki felmenőim vannak. Az apai nagyapám Moldva déli részéről, a Prut mentéről jött Erdélybe, őt Nagyváradra küldték a tanítóképzőbe az egyesülés után. Egy görög katolikus pap leányát vette feleségül, későbbi nagyanyámat, aki Aurel Suciu ügyvéd, politikus rokona volt, egyike a Memorandum-per vádlottjainak (1892). Az apai elődeimre vonatkozóan egy olyan hagyományt is számon tartunk, hogy egyik dédnagyanyám távoli rokona lehetett Avram Iancunak.