József Álmos fáradtságot nem ismerve, faluról falura, városról városra járva rendkívül sok izgalmas adatot, fényképet gyűjtött össze az 1940–44 közötti időszakról – hangsúlyozta az erdővidéki kiadó igazgatója, Demeter László. Mint fogalmazott, öröm számára, hogy a szerző kötete mellett legfrissebb könyveikről is szólhat pár szóban, majd József Álmos részletes előadást tartott a háromszéki országzászló-állítások folyamatáról, annak előzményeiről.

Már 2006-ban tudta, hogy akkori könyve (amelyhez egyébként 2003-ban kezdte el gyűjteni az adatokat) bővíthető, s mint mondta, nagyon sok anyagot sikerült összegyűjtenie, kutatásainak eredményeként viszont csak Futásfalvát sikerült felsorakoztatnia a megye azon helységei mellé, ahol országzászlót állítottak. Más, korábban már felsorolt települések esetében viszont új adatokat és fényképeket talált, de egyrészt azzal szembesült, hogy az emberek még mindig félnek: megtörtént, hogy nem mutatták meg dokumentumaikat, másrészt, akik megélték az országzászló-állítást, s még emlékeznek a történtekre, kilencven évnél idősebbek, fogynak a szemtanúk.

Az országzászló-mozgalom Urmán­czy Nándor maroshévízi származású országgyűlési képviselő nevéhez köthető, s annak eredményeként 1939-ig a csonka Magyarország 350 helységében építettek saját világháborús emlékművet, amely mellé egy időben vagy később országzászlót helyeztek el. Háromszék számos településén is hasonlóképpen cselekedtek, József Álmos korabeli fényképeket mutatott az ünnepélyes pillanatokról, az avatóünnepségekről. Az akkori emlékműveket a kommunista diktatúra idején megsemmisítették, vagy megfosztva jelentésüktől, szimbólumaiktól, csak világháborús emlékművekként tartották számon – tette hozzá –, de 1989 után több háromszéki emlékművet felújítottak, visszaadva eredeti formájukat, illetve új emléktáblákkal látták el azokat.