Ma van az 1764. január 7-i madéfalvi veszedelem, azaz székelyöldöklés – latinul Siculicidium – 255. évfordulója, mely alkalomból, mint minden évben, megemlékezést tartanak a madéfalvi turulmadaras emlékműnél. Ma 11.30-kor kezdődik a rendezvény, azelőtt, 10 órakor alkalmi szentmisét tartanak a Szent Anna-kápolnában, ahol közreműködnek a Zöld Péter Általános Iskola diákjai.
A Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége szervezésében tegnap Bonyhádon, Madéfalva magyarországi testvértelepülésén tartottak megemlékezést. Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára beszédében hangsúlyozta, a magyar kormánynak fontos feladata, hogy a nemzeti összetartozás érzését erősítse minden magyar között, éljenek a Kárpát-medencében vagy a világ bármely táján. Hozzátette: a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy aki meg akarja tartani magyar identitását, az megtehesse, és mindenki meg tudjon maradni magyarnak.
„Mindent megteszünk annak érdekében is, hogy a székelyföldi települések megvalósíthassák céljaikat” – fogalmazott, megemlítve, hogy a kormány közbenjárásának is köszönhetően újították fel az 1764-es Siculicidium madéfalvi emlékművét, mellette pedig új kápolnát avattak.
Az államtitkár elmondta: az évforduló alkalmából azokra az elüldözött székelyekre emlékeznek, akiknek egy része Bukovinában öt települést hozott létre, és akiknek leszármazottjait 1941-ben az Al-Duna mellé, majd 1945-ben Tolnába, Baranyába és Bács-Kiskun megye három községébe telepítették. Mint felidézte, a bukovinai kirajzások, majd a letelepítések mindig a magyar kormány támogatásával történtek, 1945-ben is az új magyar kormány sietett a népcsoport segítségére. „A folyamatot ellentmondások, atrocitások kísérték, hiszen ez akkor a kitelepített németek rovására történt meg. Az elmúlt évtizedek a sebeket már begyógyították, mi arra emlékezünk, hogy segítséget kaptunk ahhoz, hogy népcsoportunk hazára leljen ezen a tájon” – fogalmazott. A kormány nemzetpolitikájának a bukovinai székelyek ma is a pozitív hatásait látják – mondta Potápi Árpád János.
Csibi József, Madéfalva polgármestere a madéfalvi vérengzés előzményeként felidézte: 1761–62-ben Mária Terézia elrendelte, hogy Székelyföldön szerveződjön határőrség önerőből, császári parancsnokság alatt. A székelyek évszázadokon keresztül saját hadsereggel védték a magyar határokat, így az intézkedést az ősi székely jogok elleni merényletnek tekintették. Ma nem a határvédelem a feladatunk, hanem az, hogy igyekezzünk jól működő helyi gazdaságot felépíteni, és megvédjük településünket az elnéptelenedéstől – mondta. Harcolunk a ma meglévő jogainkért, hatásköreinkért, önálló gondolkodásunk megtartásáért – jegyezte meg, hozzátéve, tapasztalják hatásköreik folyamatos elvonását. A településtől, a régiótól az államigazgatás, attól pedig a nemzetek felett ítélkező Európai Unió próbál meg elvenni jogköröket – tette hozzá.
„Ma az erdélyi magyarság és Székelyföld akarata, hogy az Európai Unió a Minority SafePack elnevezésű kezdeményezésünket felkarolja, és jogszabályokat dolgozzon ki az őshonos európai kisebbségek védelmére” – jelentette ki. A polgármester úgy fogalmazott: „a 2019-es európai parlamenti választásokon a Kárpát-medence magyar közössége felelőssé válik ezért a földért, ezért nemzeti tartással bíró képviseletet kell küldenünk Brüsszelbe”.
A bonyhádi megemlékezésen mintegy százan vettek részt, köztük Madéfalváról, Csernakeresztúrról, Marosludasról, illetve az Al-Duna mellől, Pancsováról, Székelykevéről és Hertelendyfalváról érkezett székelyek.
Az évforduló alkalmából a Bonyhád mellett fekvő Kismányokon a székelyek templomaként ismert Magyarok Nagyasszonya templomban tartottak misét, és megkoszorúzták a templom mellett az öt bukovinai falu emlékére állított kopjafát.
