A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke országos demonstrációt hirdetett január 19-ére. Kordás László közölte, hogy kedden átadják Orbán Viktornak a követeléseik listáját, és öt napot adnak, hogy a kormány tárgyalóbizottságot állítson fel. Ha ez nem teljesül, országos figyelmeztető sztrájk kezdődik, utakat és hidakat zárnak le a tiltakozók – tette hozzá. A szakszervezetek – mint fogalmazott – felkészültek a harcos időszakra, folytatják a tiltakozást céljaik eléréséig, mivel a kormány „alkut kötött a tőkével”, és „az ordas lelkű profitvadászokat választotta”.
Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke cselekvésre szólított fel. Szerinte a sztrájkfelhívástól nem kell félni, mert enélkül nem lehet eredményre jutni, az összefogás meghátrálásra készteti „a munkavállalókat kiszolgáltatottá tevő hatalmat”. Tóth Bertalan, az MSZP elnöke kijelentette, hogy létrejött az egység a parlamentben és az utcákon, ezért egységre kell törekedni az EP- és az önkormányzati választásokon is, közös ellenzéki jelöltet kell indítani mindenhol.
Jakab Péter, a Jobbik szóvivője bejelentette, hogy petíciót indítanak a „rabszolgatörvény” ellen, és egyúttal feltette a kérdést: milyen nemzeti egységet akar az, aki az ország több mint felét „gyilkos csőcseléknek” nevezi? Molnár Csaba, a DK ügyvezető alelnöke azt hangsúlyozta: ha Orbán Viktor meghátrál és visszavonja a munka törvénykönyvének módosítását, akkor sem hátrálnak meg, mert nem egyes törvények, hanem az egész rendszer ellen lázadnak.
Csárdi Antal, az LMP országgyűlési képviselője szerint négymillió munkavállalót érint a „rabszolgatörvény”, ezért kérik annak visszavonását, és azt nevezte fő feladatnak, hogy a munka törvénykönyvét is gondolják újra. Ehhez egyeztetésre hívta a szakszervezeteket és az ellenzéki pártokat január 9-ére.
Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke kijelentette: a kormány nem tudja alkalmazni a diktatúrák eszközét, az oszd meg és uralkodj elvét a tüntetőkkel szemben. Szél Bernadett független parlamenti képviselő úgy fogalmazott: a világ nem lehet a populistáké, és Magyarország nem lehet Orbán Viktoré. Hadházy Ákos, aki szintén független képviselő, egyebek mellett azt emelte ki, hogy ha a december 16-i tüntetésen kihirdetett öt pontban megfogalmazott követelések nem teljesülnek, akkor nem beszélhetnek választásról, csak színjátékról. Bősz Anett, a Liberálisok ügyvivője hangsúlyozta: újra kell építeni a jogállamot és a demokráciát. Donáth Anna, a Momentum alelnöke azt mondta: a magyarok nem rabszolgák.
A túlóratörvény elleni tüntetéseken olyan szervezetek is részt vettek, amelyek tagjai fent vannak Soros György fizetési listáján – mondta Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője. Szerinte a szombati tüntetés már a májusi európai parlamenti választási kampány része. A politikus rámutatott: az EP-választáson az emberek eldönthetik, hogy az Európai Parlamentben megerősödjenek vagy gyengüljenek a bevándorlásellenes erők.