Peking a bírálatok ellenére ragaszkodik a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen létesített átnevelőtáborai fenntartásához, de kevesebb embert küldene oda – közölték kínai tisztségviselők, miután néhány külföldi médium képviselői bepillanthattak a kínaiak által oktatótábornak nevezett létesítmények falai mögé.
Pekinget nemzetközi aktivisták, szakértők és politikusok bírálták a többségében muszlim vallású ujgur kisebbség táborokba zárása miatt. Az ENSZ értesülései szerint akár egymillió ember is raboskodhat ezekben a létesítményekben. Az utóbbi időben a terrorizmus elleni harcra és az ujgurok függetlenedési törekvéseire hivatkozva Peking szigorú biztonsági intézkedéseket vezetett be a tartományban.
Múlt héten a kínai kormány a külföldi média több képviselőjének – köztük a Reuters hírügynökség tudósítójának – szervezett szigorúan ellenőrzött és irányított látogatást három oktatótáborban. A napokban hasonló látogatást szerveztek tizenkét nem nyugati ország, köztük Oroszország, Indonézia, India, Thaiföld és Kazahsztán diplomatái számára – mondták el helyi tisztségviselők.
Shohrat Zakir hszincsiangi kormányzó szerint botrányos hazugságok keringenek a létesítményekről. A tartomány fővárosában, Ürümcsiben nyilatkozó tisztségviselő hangsúlyozta, hogy a központok segítségével hihetetlenül hatékonyan szorították vissza a szélsőséges eszméket mindössze azzal, hogy felvilágosították a helyieket a törvényekről, és mandarinul tanították őket.
Az idő előrehaladtával egyre kevesebb lesz a képzésben részt vevő emberek száma – mondta a kormányzó, aki azonban nem bocsátkozott becslésekbe arról, hogy hányan élnek ezekben az ideiglenes táborokban. A tisztségviselő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az ENSZ egymillió táborba zárt emberre vonatkozó becslése ijesztő, valótlan, és nem több puszta szóbeszédnél.
Bepillanthattak a táborlakók képzésébe
Jogvédők és egykori táborlakók azt állítják, hogy a létesítményekben nyomorúságosak az életkörülmények, és durván bánnak a rabokkal. A kínai kormány ezt ellensúlyozandó szervezte a látogatást a külföldi média képviselőinek, akik a kasgari, a hotani és a karakasi átnevelőtábort kereshették fel Hszincsiang déli részén, ahol rengeteg erőszakcselekmény történt az elmúlt években. Kínai tisztségviselők programjuk sikerességének igazolása érdekében előszeretettel hivatkoznak az erőszak csökkenésére.
A tudósítók bepillanthattak a táborban zajló képzésekbe, amelyek békés hangnemben, ének és tánc mellett zajlottak, mandarin nyelven. Az egyik oktató azt magyarázta a tanteremben tartózkodóknak, hogy a szélsőségesség jele az is, ha tiltják a táncot és az éneket az esküvőn vagy a sírást a temetésen. A táborlakók még a Ha jó a kedved, üsd a tenyered című dalt is elénekelték – a Reuters tudósítója szerint külön a külföldi vendégek miatt.
Önszántukból vannak ott?
A média képviselői interjúkat is készíthettek a helyszínen tartózkodó tisztségviselők szigorú felügyelete mellett. A megkérdezettek mindegyike azt mondta, hogy önszántából van a központban, és sokan ugyanazt a sablonszöveget használták, amely szerint „szélsőséges gondolatokkal fertőződtek meg”.
A táborlakók elmondták, hogy elhagyhatják a létesítményt, ha mandarin nyelvtudásuk és jogi képzettségük elért egy bizonyos szintet, illetve szélsőségességük csökkent. A központokban élők az iszlám vallás előírásainak megfelelő ételeket kapnak, felhívhatják családtagjaikat, mobiltelefon azonban nem lehet náluk. A Reuters a múlt évben több fényképet is közzétett olyan táborokról, amelyek biztonságát szögesdrót kerítések és őrtornyok vigyázták. A külföldi riporterek által felkeresett létesítmények azonban minimális biztonsági szigorítások mellett üzemeltek.
Maja Vang, a Human Rights Watch jogvédő szervezet hongkongi kutatója szerint növelni kell a nemzetközi nyomást a kínai kormányon az átnevelőtáborok ügyében. „Az a tény, hogy szükségét érzik egy ilyen Patyomkin-túrának, azt jelzi, hogy működik a nyomásgyakorlás” – vélekedett.
