Az eredeti elképzeléshez képest szerényebb változatban valósulhat meg Sepsiszentgyörgy belső városmagjának sétálóutcává való átalakítása. A lassan tíz éve tervezett beruházás útjából a legtöbb akadály elhárult, a fennmaradókat pedig egyelőre nem lehet áthidalni. A szükséges összeget a Regionális Operatív Programon keresztül reméli megszerezni az önkormányzat, a megyei jogú városok számára meghirdetett 4-es számú intézkedéscsomagra összeállított mobilitási pályázat révén. Ha minden – pályázatelbírálás, közbeszerzések, kivitelezés – jól alakul, 2023-ig elkészülhet a sétálóövezet.
Az összesen 17 millió euró támogatás elnyerését célzó pályázatnak egyik intézkedése a városmag sétálóövezetté való átalakítása – ismertette lapunkkal Tóth-Birtan Csaba alpolgármester. A sétálóutca a Tamási Áron Színház két kapubejárata és a Bene-házzal átellenben az 1918. december 1. útra nyíló, illetve a Keresztes-ház melletti, Gróf Mikó Imre utcára nyíló kijárat között húzódik majd. A tíz évvel ezelőtt kidolgozott, menet közben több átalakításon is átesett integrált fejlesztési tervben megfogalmazott elképzelés szerint a sétálóutca eredetileg a színház épületétől a Szent György térig, a „Süsü”-szobor mögötti saroktömbház gangkijáratáig húzódott volna, de ebben a formában nem valósulhat meg.
Tóth-Birtan Csaba szerint két szakaszról kénytelenek voltak lemondani, ezek közül az egyik a saroktömbház udvara.
A terület az ott lakók osztatlan közös tulajdona, így itt közberuházást a város nem végezhet. A másik a Román Posta által használt egykori Hungária Szálló udvara, amely továbbra sem került át a város tulajdonába. Mint ismert, az önkormányzat már hosszú ideje próbálkozik az ingatlan átvételével, hogy megmentse a leromlott állapotú műemlék épületet. Cserét is felajánlott a postatársaságnak, de sikertelenül. Tóth-Birtan Csaba elmondása szerint a múlt év vége felé kaptak újabb ígéretet, hogy a társaság hajlandó átadni az épületet, és elfogadná, hogy a postahivatal a jelenleg a városi adóhivatalnak is otthont adó tükörpalotába, az Erdélyi Művészeti Központ (EMŰK) jelenlegi székhelyére költözzön, de hivatalos megállapodás nem született ez ügyben.
Az alpolgármester szerint az önkormányzatnak bonyolítaná a helyzetét, ha a postatársaság hirtelen beleegyezne a cserébe, az EMŰK-öt ugyanis jelenleg nincs ahová költöztetni. (Mint ismert, az EMŰK a Tamási Áron Színházzal és a Bod Péter Megyei Könyvtárral a közszállítási vállalat és a vízszolgáltató jelenlegi telephelyeinek területén, magyar állami támogatással megépítendő kulturális központban kapna majd helyet.) Tóth-Birtan Csaba úgy véli, a műemlék épület átvételét két-három éves távlatban reális elképzelni, és csak ezt követően lehet majd arról beszélni, hogy a Hungária-gang is nyitott átjáróvá váljon, beolvadva a már elkészült sétálóutcába.
A sétálóutca utolsó szakasza így a vadászati múzeummal átellenes kijárathoz, illetve a Keresztes-ház mellett a Gróf Mikó Imre utcára vezet.
Az önkormányzat kompromisszumra kényszerült a Sugás Szálloda körzetéhez tartozó, valamint a Ferdinánd Panzió sávjában elterülő területek esetében is. Ezek magánkézben vannak, így a tervezés ezekre sem terjedhet ki, az átjárást viszont itt is meg kell oldani. A tervezést ez annyiban befolyásolta, hogy az illető két területen nem az önkormányzat végzi majd el a burkolást és más munkálatokat. A pályázathoz csatolt terv szerint a színházépület belső udvara jelentené a sétálóutca kezdeti szakaszát, mindkét kapun keresztül be lehet majd jutni ebbe a térbe. Innen a városháza épületének hátsó traktusán keresztül kialakított gangon át lehetne továbbjutni a Ferdinánd Panzió és a Sugás Szálloda irányába.
A városháza épületének említett része hosszabb ideig egyik fő akadálya volt a városmag kialakításának, az ott működő irodákat ugyanis nem volt hová áthelyezni. Tóth-Birtan Csaba szerint erre most találtak megoldást. Mivel az önkormányzat által létrehozott Sepsi Útépítő Kft. út- és járdafelújító tevékenysége a téli időszakban stagnál, nekiláttak a városházával szembeni épületben, az OTP Bank fiókja fölötti egykori irodák rendbetételének – ideiglenes árambevezetésnek, festésnek, padlóelhelyezésnek. A kérdéses irodákat (nagyjából 15 személyt) ezekbe a helyiségekbe költöztetnék át, de leghamarabb nyáron, mivel az épületnek ezen a részén nincs fűtés, a rendszer kialakításához pedig engedélyekre van szükség, ami várhatóan több időt vesz fel.
Az alpolgármester továbbá elmondta: a remélhetőleg uniós forrásokból megvalósuló beruházás ugyan csak a sétálóutca kialakítására vonatkozik, de céljuk, hogy a belső városmagot a kereskedelem és vendéglátás számára is használhatóvá tegyék. Ez nem azt jelenti, hogy az önkormányzat butikokat vagy üzleteket hoz létre – ezt nem is teheti meg –, a gyalogosforgalom előtt megnyíló helyiségeket azonban bérbe adnák. A sétálóutcát övező ingatlanok átalakítására sincs közvetlen ráhatásuk, mivel azok, a polgármesteri hivatal és színház épületét leszámítva, mind magántulajdonban vannak.
