A főtanfelügyelő szerint az elfogadható, hogy a kötelező oktatás lezárása után (ami az előkészítő osztály bevezetése óta tizenegy osztály – szerk. megj.) tartsanak egy tudásfelmérőt, de az nem helyénvaló, hogy az érettségin csak a tizenegyedikes és tizenkettedikes anyagot kérjék számon. Az érettségi ugyanis a négyéves középiskola záróvizsgája, és ezen nem kellene változtatni. A felmérő bevezetésével azt is tisztázni kellene, mi a következménye annak, ha a diák nem éri el az ötöst ezen a próbán, illetve próbákon, vagy ha egyáltalán nem vesz részt rajta – véli Kiss Imre.

Ha megbukik, tanulhat-e tovább középiskolában a diák, vagy csak szakiskolában folytathatja a tanulmányait – teszi fel a kérdést. Ha a bukás ellenére továbbtanulhat líceumban, akkor ugyanaz történik, mint a nyolcadik osztály utáni egységes felmérővel, amelynek tulajdonképpen nincs tétje, mert nem felvételi, csupán egy rangsorolás az elért eredmények alapján, és a helyek függvényében a bukottak is bejuthatnak a középiskola IX. osztályába, sőt, a második iratkozási szakaszban még akkor is, ha nem vettek részt a felmérőn – mondotta. Ha kísérleti jelleggel letesztelnék a jelenlegi tizedikeseket, és kiderülne, hogy 60 százalékuk megbukik, akkor hogyan tovább? – sorjázta tovább a kérdéseket a főtanfelügyelő.

Véleményéből egyértelműen kitűnik, egyetért az olyan felmérőkkel, amelyek a diákokat abban segítik, hogy egy adott szakasz lezárása érdekében jobban elmélyítsék a tananyagot, de szerinte az érettségit továbbra is a középiskola négy év anyagából kell tartani, a nyolcadikos felmérőt pedig felvételi vizsgára kellene változtatni.