Tegnap délben zsúfolásig megtelt a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum időszakos kiállítási terme, ahol az új esztendő első tárlatát nyitották meg. A nap ünnepeltje a múlt év októberében hetvenedik életévét betöltött Vetró András szobrász volt, aki kolozsvári és magyarországi bemutatkozás után a céhes városban állított ki, ahol 1978 óta él és alkot. A tárlatlátogatónak ízelítőt nyújt a rendkívül gazdag Vetró-életműből, hiszen a teremben nemcsak szobrai, domborművei, hanem rajzai is helyet kaptak.
Nyitányként Józsa Irén ny. magyartanár Boér Géza Vetró András portréja mellé c. versét olvasta fel, majd a nagyszámú közönséget Dimény Attila intézményvezető köszöntötte, aki arra emlékeztetett, hogy Vetrónak már a rendszerváltás előtt is voltak a városban köztéri szobrai, de 1989 után látványosan megszaporodtak, köztereinken elsősorban az 1848-as hősöket ábrázoló alkotásai láthatóak. A kiállítást Deák Ferenc magyartanár, művészetkritikus nyitotta meg, azt emelve ki, hogy „Vetró András művészete életünk és kulturális neveltetésünk része, aki erős munkabírással szegődik eszmei értékek szolgálatába”.
A megnyitóbeszéd elhangzása után Józsa Irén egy Egyed Péter- és egy Székely János-verset tolmácsolt, majd a szobrász megható hangon mondott köszönetet a megjelenteknek és a szervezőknek, évfordulós tárlatát fontos számadásnak nevezte, és azt is elmondta, hogy amíg ereje engedi, azt szeretné, hogy az általa megformált nagy emberek szobrai köztereket díszítsenek. Végezetül egykori tanítványa, Vargha Mihály szobrász, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója egy általa készített ajándékkal lepte meg Vetró Andrást.
A kiállítás február 28-ig tekinthető meg.
