Ma már bontják, de a hétvégén látogatható volt még a budapesti Néprajzi Múzeum Alföldön innen – Erdélyen túl. A Fekete-Körös völgye a századfordulón című vándorkiállítása Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeumban, sőt, szombaton igen nagy népszerűségnek örvendő zárórendezvényt tartottak.
Igazi családi programot szerveztek a múzeumban. Míg a felnőttek szakmai tárlatvezetéssel megtekinthették a múlt év szeptemberében nyílt kiállítást, majd előadásokon vehettek a részt, a gyerekek Vinczeffy Orsolya múzeumpedagógus vezetésével különböző foglalkozásokon ügyeskedhettek. Itt voltak Európa egyetlen máig működő napfény műtermének, a székelyudvarhelyi Kováts Fényképészetnek a tulajdonosai, munkatársai, akik a fényképezés rejtelmeibe vezettek be kicsiket s még érdeklődő nagyokat is.
Az 1876-ban Székelyudvarhelyen alapított fényképész műterem a Kováts családban öröklődött generációkon át. Ma ifj. Kováts Árpád és felesége, Szidónia működteti. Az érdeklődők a múzeum Lovagtermében Kováts Szidónia felügyeletével megismerhették a fejtámasztót, a sztereoszkópot, néhány régi fényképezőgépet, melyeket kézbe is vehettek, forgathattak. Az alagsorban berendezett sötétkamrában Kováts Árpád irányításával saját kezűleg lehetett fényképet előhívni, rögzíteni, s az elkészült papír fényképet ki-ki magával vihette emlékbe.
Más műhelyfoglalkozáson, szintén a Lovagteremben a kiállítás témájához igazodva Fekete-Körös-völgyi népviseletből vett kettéosztott motívumokat tartalmazó rajzokat kaptak kézbe a gyerekek, s azt ki kellett egészíteniük. Továbbá valamely ruhadarabjukat vagy használati tárgyukat kellett „beleltározniuk”, kitöltve az intézmény leltározási ívét a tárgy adataival, leírásával, jellemzőivel.
Szőcsné Gazda Enikő házigazda muzeológus bemutatta budapesti kollégáit: Katona Editet és Gebauer Hangát, a Néprajzi Múzeum munkatársait. Ők Györffy István 1911-ben végzett gyűjtéséből összeállított vándorkiállítást, viselettörténeti és településtörténeti szakmai tárlatvezetést tartottak. Györffy István a Fekete-Körös völgyében kisebbségben és elzártságban élő magyarság körében 46 napig kutatott, onnan mintegy négyszáz tárggyal és százötven saját készítésű fotóval tért haza. A helyi közösség településnéprajzát, építészetét, lakáskultúráját, viseletét vizsgálva az archaikus vonásokat kereste.
A Tolerancia Teremben tartott előadásán Katona Edit viselettörténeti kalandozásában igyekezett érzékeltetni, mily sok elemből tevődik össze a népviselet, és analógiákkal elhelyezni a Fekete-Körös-völgyi népviseletet a Kárpát-medencei viseletben, vetített képek által párhuzamba állítva egy-egy más vidék öltözékeivel. Bihar vármegyébe s azon belül a Belényes völgyébe legfőképp az Alföld felől érkeztek a hatások, sokszor úgy, hogy ott már kimentek divatból. Láthatók voltak a jobbágykor hatásait viselő öltözetek, majd a polgári divathoz igazodók, végül a sárközi és mezőkövesdi viselettel rokon, színekben, mintákban bővelkedő parasztos viseletek. Borjúszájú ing, lobogó ujjú ing, bő gatya, szűrujjas, cifraszűr, szűrnadrág, kisbunda. Ezek nyugatról kelet felé terjedtek, legfennebb Kalotaszegig vagy Székig, ám a Mária Terézia idején divattá vált főkötő áthaladt egész Erdélyen, a Székelyföldön, és a csángóknál is teret hódított. A Fekete-Körös-völgyi népviselet érdekessége, hogy az első világháborúig a férfiöltözet egyszerű, a női díszes, ezután a női szinten marad, és a férfi viselet kezdett egyre díszesebbé válni.
Gebauer Hanga: „Tömörlátványok” a Fekete-Körös völgyéből című előadásában tulajdonképpen a fotográfus Györffy Istvánnak állított emléket. Hisz kevésbé ismert ez a tevékenysége, inkább mint a Néprajzi Múzeum 1906 és 1936 közötti munkatársára vagy a budapesti néprajzi tanszék alapítójára, neves kutatóra emlékeznek rá. Elmondta, múzeumuk gyűjteményében őrzött félmillió fotóból húszezer az ő nevéhez kötődik, ebből kétezret ő maga készített, a többit gyűjtötte.
Érdekes, hogy mindkét előadó bemutatta egy csupán a kiállítás megnyitója után előkerült fényképet, melyen a néprajzos, gyűjtő, fényképész Györffy István látható Fekete-Körös-völgyi népviseletben. Igen sikeresnek értékelte a rendezvényt Vinczeffy Orsolya. Hetven résztvevője volt, annak ellenére, hogy a vakáció utolsó napjait élvezhették a gyermekek, szép nagy hó volt, Sugásfürdőn üzemelt mindkét sípálya.
