Hetedszer rendezik meg a Magyarok Világkongresszusát Budapesten augusztus 16-a és 20-a között. A Magyarok Világszövetsége azt reméli, hogy a kongresszus valós fordulatot hoz a magyar szellemi életben. Éppen hetven évvel ezelőtt, 1938-ban alapították a Magyarok Világszövetségét, amely azt tűzte ki célul, hogy a magyarság érdekeit védje világszerte. Az első kongresszust is abban az évben tartották, hogy összefogják az elcsatolt vidékek magyarjait. Az idei, immár a hetedik kongresszusra minden eddiginél több, mintegy ezer küldöttet várnak a világ csaknem minden magyar közösségéből. A nemzetpolitikai rész a nyitó- és a zárókonferencián ölt testet, a kettő között húzódnak a szakmai tanácskozások. Idén tizenkét konferencia lesz három nap alatt. 230 dolgozatot mutatnak be tudósok, kutatók, közéleti emberek.
Nem tetszik a pajzs
A lengyel—amerikai rakétavédelmi megállapodással Washington csak tovább ront Moszkvához fűződő kapcsolatain, amelyek már egyébként is feszültek a dél-oszétiai válság miatt — jelentette ki tegnap az orosz vezérkari főnök helyettese. ,,Sajnálatos, hogy az amerikai fél egy olyan időszakban, amikor már amúgy is súlyos helyzetben vagyunk, tovább terheli az Egyesült Államok és Oroszország viszonyát" — mondta Anatolij Nogovicin. A vezérezredes szerint a rakétavédelmi egység telepítésével Lengyelország sebezhetővé válik, és légicsapás veszélyének teszi ki magát. ,,Lengyelország magát sodorja veszélybe az elfogórakéták telepítésével. Az elsőbbségi sorrend alapján ezeket a célpontokat fogják hamarabb megsemmisíteni (egy éles helyzetben). A tervezett rakétavédelmi rendszer kizárólag az Egyesült Államok védelmét szolgálja, Lengyelországét nem" — hangsúlyozta Nogovicin.
Magyar katonatiszt figyelmeztette 1968-ban Prágát
Egy magyar katonatiszt 1968. augusztus 20-án kora este figyelmeztette Prágát, hogy a Varsói Szerződés hadseregei néhány órán belül megindítják a támadást Csehszlovákia ellen, de a korabeli csehszlovák vezetők ezt az információt nem vették figyelembe — állítja Pavel Zácek, a prágai Totalitárius Rendszereket Kutató Intézet igazgatója abban az interjúban, amelyet a megszállás negyvenedik évfordulója alkalmával adott az MTI tudósítójának a cseh fővárosban. Zácek szerint az ismeretlen magyar katonatiszt jelentése az esti órákban eljutott Ludvík Svoboda csehszlovák köztársasági elnökhöz is, aki azonban nem adott hitelt neki. A ,,prágai tavasz" kezdetén az ország élére megválasztott Svoboda tábornok, aki a II. világháború idején a Szovjetunióban alakult csehszlovák katonai hadtest parancsnoka volt, állítólag úgy reagált az értesülésre, hogy ,,nem fog foglalkozni a felderítés pletykáival". A jelentést Samuel Kodaj, a csehszlovák néphadsereg szlovákiai parancsnoka is megkapta. Ő szintén úgy vélte, hogy nincs lehetőség ellenőrizni az értesülést, ezért nem is értesítette róla a hadsereg prágai főparancsnokságát.
Nava a táliboké
Az afgán biztonsági erők tegnap kiürítették és átengedték a táliboknak az ország központjától távol eső Nava körzetet — közölték a helyi hatóságok. A dél-afganisztáni Gazni tartományban lévő Nava birtoklásáért több napon át elkeseredett harcok folytak. ,,A navai körzet immár nincs az ellenőrzésünk alatt" — fogalmazott a francia hírügynökségnek a tartomány kormányzóhelyettese. A terület feladását megerősítette Zemarai Basari afgán belügyminisztériumi szóvivő is, anélkül hogy részletekkel szolgált volna az eseményekről.
Őrizetbe vettek öt külföldi tüntetőt
Tegnap a pekingi rendőrség őrizetbe vett öt külföldit, aki Szabad Tibet feliratú zászlót bontott a kínai fővárosban egy engedély nélküli tiltakozó megmozduláson. Kate Woznow, a Diákok a Szabad Tibetért nevű csoport tagja elmondta, hogy két tüntető a kínai állami televízió készülő épületére mászott fel, hogy kitűzze a zászlót, míg három társa lent várakozott. Az őrizetbe vett külföldiek közül három amerikai, egy brit és egy kanadai állampolgár.
