Háború Grúziában

2008. augusztus 16., szombat, Világfigyelő

Grúzia nemzetközileg is elismert függetlenségét 1991-ben szerezte meg. A terület a mindenkori nagyhatalmak viszályainak helyszíne volt minden időkben. Ezek közül most a legutóbbit említjük: az Orosz Birodalom a 19. század óta ellenőrzi a területet, a független Grúziát a cári Oroszország szétesésének évében, 1918-ban kiáltották ki, függetlensége tulajdonképpen csupán szóhasználati kérdés, mert Szovjet-Oroszország azonnal bekebelezte. (Köztudomású, hogy Sztálin is grúz származású volt.) 1922-ben Grúzia a Szovjetunió alapító tagja. Az újabb fordulat tehát 1991-ben következik be, amikor Eduard Sevardnadze volt szovjet külügyminiszter lesz az államelnök. A hosszú szovjet uralom a szokásos következményekkel járt: folyamatos volt az orosz etnikum beáramlása a térségbe, annyira, hogy a szakadár Dél-Oszétia lakosainak 90 százaléka ma orosz állampolgár. (Persze, nem mindannyian az orosz etnikumhoz tartozók.)

A kaukázusi ország Oroszországgal, Azerbajdzsánnal, Örményországgal, Törökországgal és a Fekete-tengerrel határos, stratégiailag fontos térség. 2003-ban Sevardnadzét eltávolították — illetve lemondott —, és a Nyugat-barát Szaakasvili lett az államfő, akinek az őt támogató grúziai körökkel együtt programjában a szakadár térségek egyesítése szerepel. A szakadár tartományokban orosz békefenntartó erők is tartózkodtak, a grúzok pontosan a fegyverek elhallgatását szimbolizáló olimpia idején léptek akcióba, amely gyors és brutális orosz beavatkozást jelentett. Szakértők szerint az oroszok a grúz hadsereg fő erejét óhajtják megtörni, ami azzal jár, hogy az oroszpárti tartományok orosz befolyás alatt maradnak. Eközben Szaakasvili államelnök felmondta a FÁK-kal való szövetséget, s fekete-tengeri ország lévén, kérni fogja a NATO-ba és az Európai Unióba történő felvételét.

Számunkra pillanatnyilag a legizgalmasabb és történelmi párhuzamok felidézésére alkalmas vélekedések, amint a különféle államok és politikai alakulatok az eseményeket értékelik. Traian Băsescu államelnöknek a grúziai orosz beavatkozás Transznisztriát, az egyelőre jegelt orosz—moldvai konfliktusos térséget juttatja eszébe, de hallgatóit megnyugtatja, hogy ott nincs veszély. Orbán Viktor Fidesz-elnök igen kemény hangon az 1956-os szovjet beavatkozás megismétlődését látja Grúziában — ő volt a ,,ruszkik, haza!" megfogalmazója is —, a csehek számára természetesen a jelenlegi grúz állapotok az 1968-as szovjet beavatkozást és kormánybuktatást idézik, s a volt szovjet gyarmat balti államok is az orosz birodalmi törekvéseket olvassák ki a történtekből.

A hangadó nagyhatalmak nyilatkoznak, néha fenyegetésszerűen fogalmaznak, vannak, akik kizárnák Oroszországot a G8-ak közül.

Csakugyan van hasonlóság az 1956-os események és a grúziai tragédia között. Ma akár filmet is lehetne forgatni Grúziában az 1956-os budapesti eseményekről.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a december elsejei parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 1547
szavazógép
2008-08-16: Világfigyelő - Magyari Lajos:

Az Istenbéke és Oroszország (Kitekintő)

Az egész világ az olimpiai játékok lázában ég, s a megnyitón is gyönyörű szavak hangzottak el a béke, a megértés, a nemes vetélkedés szelleméről — úgy, ahogyan valamikor a görög városállamok viadalai előtt, amikor a vetélkedők a versenyek idejére meghirdették az Istenbékét, s ilyenkor tényleg senki senkit nem támadott meg —, s e szellemnek most világszintre kellene emelkednie. Nem így a pekingi játékok idején! Már az is felháborító, hogy Kína egyáltalán nem rendezte viszonyát Tibettel, a békétlenség kiterjed az országnyi területeket belakó más nemzetiségekre, a mohamedán ujgurokra, türkménekre például, tehát nincs béke a Sárkány Birodalmában.
2008-08-16: Világfigyelő - Simó Erzsébet:

Röviden

A magyarok hetedik világkongresszusa
Hetedszer rendezik meg a Magyarok Világkongresszusát Budapesten augusztus 16-a és 20-a között. A Magyarok Világszövetsége azt reméli, hogy a kongresszus valós fordulatot hoz a magyar szellemi életben. Éppen hetven évvel ezelőtt, 1938-ban alapították a Magyarok Világszövetségét, amely azt tűzte ki célul, hogy a magyarság érdekeit védje világszerte. Az első kongresszust is abban az évben tartották, hogy összefogják az elcsatolt vidékek magyarjait. Az idei, immár a hetedik kongresszusra minden eddiginél több, mintegy ezer küldöttet várnak a világ csaknem minden magyar közösségéből. A nemzetpolitikai rész a nyitó- és a zárókonferencián ölt testet, a kettő között húzódnak a szakmai tanácskozások. Idén tizenkét konferencia lesz három nap alatt. 230 dolgozatot mutatnak be tudósok, kutatók, közéleti emberek.