Az agresszív elítéltek szabadon bocsátása elleni tiltakozásképpen a #Rezist mozgalom tegnap vörös festéket öntött az igazságügyi minisztérium lépcsőjére. Tudorel Toader tárcavezető a közösségi oldalán Dacian Cioloş szakértői kormányára hárította a felelősséget a törvény miatt. A büntetés-végrehajtási jogorvoslat törvénye azt írja elő, hogy minden, nem megfelelő fogva tartási körülmények között letöltött harminc napért hat nappal lerövidül a foglyok büntetése, és mivel a hazai börtönök túlzsúfoltak, egyre többen szabadulnak idő előtt.

Az MRSZ szerint a hétvégén történt gyilkosság, illetve az eredetileg kiszabott büntetésük letöltése előtt szabadon bocsátott bűnözők által elkövetett egyéb erőszakos tettek láttán a kormánynak sürgősségi rendelettel kellene hatályon kívül helyeznie a büntetés-végrehajtási jogorvoslat törvényét. Stelian Ion képviselő rámutatott: a kormány által kidolgozott, „eleve vitatható” törvénytervezetet a Szociáldemokrata Párt (SZDP), a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (LDSZ) és az RMDSZ „förtelmes jogszabállyá” alakította a parlamentben elfogadott módosításokkal. A törvény teljesen elhibázott, nem lehet javítani rajta azáltal, hogy a bizonyos bűntettek miatt elítélteket kivonják a hatálya alól – tette hozzá. A képviselő szerint a jogszabály alapján szabadult személyek közül már több mint 600 elítélt került vissza a börtönbe, mert valamilyen új bűncselekményt követett el.

Hasonló véleményen van az NLP is: Ludovic Orban pártelnök bejelentette, hogy törvénytervezetet dolgoznak ki a büntetés-végrehajtási jogorvoslat törvényének módosítására, és az igazságügyi miniszter megbuktatását is kezdeményezni fogják. Orban szerint az SZDP, az LDSZ és az RMDSZ által hozott jogszabályok – főleg a büntetés-végrehajtási jogorvoslat törvénye – alapján mintegy 11 ezer elítéltet engedtek szabadon idő előtt, anélkül, hogy a hatóságok nyomon követték volna társadalmi beilleszkedésük folyamatát. Ez a bűncselekmények számának aggasztó növekedéséhez vezetett – szögezte le. Azt is elmondta: pártja szorgalmazza a pártfogó felügyelet megerősítését, ugyanakkor követelik, hogy a belügyminisztérium mielőbb szervezze meg a versenyvizsgát a megüresedett rendőrségi helyekre, mert jelenleg ez a hatóság képtelen ellátni az állampolgárok védelmét.

Florin Roman NLP-alelnök szerint közel 11 ezer elítéltet engedtek szabadon a büntetés-végrehajtási jogorvoslat törvénye alapján, közülük már körülbelül 650-en vissza is kerültek a börtönbe, mert ismét bűncselekményt követtek el.

A civil társadalom is tiltakozott a jogorvoslati törvény ellen: a #Rezist mozgalom néhány tagja piros festéket öntött az igazságügyi tárca épületének lépcsőjére, ahova néhány kést, valamint Tudorel Toader minisztert ábrázoló képet is dobtak. Két rendbontót bekísértek a rendőrségre.

A jogszabályt bíráló kritikákra reagálva Tudorel Toader igazságügyi miniszter azt írta a közösségi oldalán: „Több ízben is hangsúlyoztam már, hogy a büntetés-végrehajtási jogorvoslat törvényét a szakértői kormány kezdeményezte, hogy a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (előző összetételében) jóváhagyta azt, hogy a parlament fogadta el, hogy kevéssel miniszteri kinevezésem után lépett életbe, és hogy a hatástanulmányt nem a törvény életbelépése után kell készíteni.”

A 2017 októberében életbe lépő törvényt valóban a szakértői kormány kezdeményezte, csakhogy az eredeti szöveget a szociáldemokraták által uralt parlament alaposan megváltoztatta, és annyira felpuhította, hogy az alkalmazása valójában burkolt kegyelemgyakorlás – mondotta a Digi 24 hírtelevízióban Liviu Avram, az Adevărul napilap főszerkesztő-helyettese.

Leállt a legfelsőbb törvényszék

Minden per tárgyalását elnapolta tegnap a Legfelső Semmítő- és Ítélőszék. Egy öttagú bírói testület úgy véli, az ügyiratok elosztása nem úgy történt, ahogy a közben megváltozott törvény előírja. A Legfelsőbb Bírói Tanács 2018. december 19-én úgy határozott, hogy a december 13-án sorsolással kijelölt öttagú bírói testületeknek kiadott pereket ugyanezek a testületek tárgyalják 2019-ben is, anélkül, hogy még egy sorshúzást tartsanak az öt tag kiválasztására. A bűnvádi ügyeket tárgyaló 1-es bírói testület tegnap állásfoglalást kért a bűnvádi részlegről arra nézve, hogy a tavaly decemberi sorsolás alapján lefolytathatják-e a pereket, vagy új sorsolást kell tartani, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy elölről kell kezdeni a pereket. A dilemma a korrupció miatt alapfokon 3 év hat hónapra elítélt Victor Mocanu volt szenátor perének tárgyalásán merült fel, de Liviu Dragnea, Călin Popescu-Tăriceanu, Victor Ponta és Toni Greblă ügyét is olyan testületek tárgyalják, amelyek tagjait 2018 decemberében sorsolták ki, és most ezeket a pereket is felfüggesztették.