Vannak, akik úgy íratják be a keresztlevélbe gyermekeik keresztnevét, hogy már a név jelezze: a viselője nem akárki, régiesen kell ám írni, nem csak egyszerűen és helyesen. Tévesen gondolják, hogy ha az anyakönyvi hivatalnál nem tudnak helyesen írni, akkor a kért és hivatalosan jegyzett írásmód megoldás lehet.
Nem az. Ami helytelen, az helytelen, még akkor is, ha hivatalból s hivatalban történt az elírás, a tévedés. A helyesírási vétségre nem mentség a hivatalnok tévedése.
Megtörténik, hogy például az Edit meg a Judit nevet th-val, a Ferencet cz-vel, a Katit y-nal jegyeztetik be. A magyarul nem tudó vagy a helyes névadás szabályait nem ismerő, nem alkalmazó hivatalnok hallgat a szülőre, aki nincs tisztában a rá is vonatkozó szabállyal. Sajnos. Tudniillik a régi, hagyományos írásmód csak a családnevek esetében érvényesülhet a magyarban. Családnévként tehát írható például a Ferencz cz-vel, ha az így nevezett ragaszkodik neve régies, öröklött írásmódjához. Ez viszont nem áll a keresztnevekre, ott az ilyen th-s, cz-s stb. írás helyesírási hibának minősül.
Következésképpen, akit hibásan anyakönyveztek, írja csak nyugodtan helyesbítve keresztnevét. A cz, tz, y, th és hasonló betűpárok, betűk használata egyszerűen helyesírásunk történetének azon időszakaira utal, amelyekben e betűcsoportokkal jelölték a ma egyszerűen c-vel, i-vel, t-vel jelölt hangokat, nem egyféle úri írásmód jellemzői. Nem vall és nem vallott tehát nemesi kiváltságra, előkelőségre a régies írásmód. Családnevek esetében legfeljebb arra, hogy egyesek őseik tiszteletét azzal is jelezték, hogy azok vezetéknevét változatlan alakban viselték. Mások esetleg épp fordítva, a múlttal dacoló, a korral, a haladással lépést tartó szándékukat a régies írásmód elhagyásával is kifejezték. Keresztnevek esetében a régies írásmód majmolása többnyire előkelősködés, feltűnési viszketegség, esetleg egyszerűen tudatlanságból származó tévedés.
Helyesírási szabályzatunk 2015 szeptemberétől érvényes 12. kiadása módosította a keresztnevek toldalékolását. Eddig csak a családnevek esetében kellett így eljárnunk: Széll-lel, Mann-nal, mert tiszteletben kell tartani a hagyományosan írt családnevet, nem írhatjuk, hogy Széllel, de alkalmazható volt az egyszerűsítés elve a keresztnevek írásakor: Mariannal, Bernadettel. Jelenleg már a keresztnevek esetében is hasonlóképp kell eljárnunk, tehát a helyes változatok: Mariann-nal, Bernadett-tel. Viszont ne zavarjon ez meg bennünket abban, hogy a keresztneveket lehet most már úgymond hagyományosan, régiesen is írni, ebben a vonatkozásban nem történt változás, továbbra is helytelen a Judith. Még akkor is, ha úgymond hivatalosan így írták be valahova!
Zsigmond Győző
