Több száz, az ősi társadalmakhoz hasonlóan élő, mai vadászó-gyűjtögető csoportot vizsgáltak az Obesity Reviews szaklapban megjelent tanulmány készítői, és azt találták, hogy nincs egyetlen helyes emberi étrend, hanem igen sokféle táplálék-összetétel mellett is teljesen egészséges lehet az ember.
Vannak csoportok, ahol a kalóriák akár 80 százaléka is szénhidrátokból származik, mások főként hússal laknak jól. Közös vonás viszont, hogy szinte mindegyik népcsoport étrendje növényeken, húson és halon alapul. Általában több rostot fogyasztanak, szénhidrát-bevitelük legnagyobb része zöldségekből vagy keményítőtartalmú, alacsony glikémiás indexű növényekből származik, ami azt jelenti, hogy nincsenek hirtelen vércukor-ingadozásaik. A cukorfogyasztás sem ritka náluk, azonban leginkább méz formájában jutnak hozzá.
A vadászó-gyűjtögető csoportok másik közös vonása a rengeteg testmozgás. Közegészségügyi szempontból a legfeltűnőbb, hogy a krónikus betegségek – szív- és érrendszeri betegségek, rák, magas vérnyomás – viszonylag ritkán fordulnak elő náluk. Az elhízottak aránya alacsony. Még idős korukban is kiemelkedő a szívük és légzőszerveik egészsége, 2-es típusú diabétesz és emésztési betegségek szinte nem fordulnak elő a csoportjaikban.
Ennek ellenére nem könnyű az életük. A fertőző betegségek miatt nagy a csecsemőhalandóság, a balesetek, a gyomor-bélrendszeri betegségek és a heveny fertőzések is gyakoriak. Ám akik megérik a felnőttkort, az ipari társadalmakban megszokott degeneratív betegségeket elkerülve öregszenek meg: általában halálukig egészségesek és aktívak. Ez arra utal, hogy az életmódjukban van valami, ami az egészséges öregedést segíti elő.
Lehetséges, hogy genetikai vagy életmódjukkal nem kapcsolatos más tényezők óvják meg őket a krónikus betegségektől. Kutatások azonban azt mutatták ki, hogy amikor vadászó-gyűjtögető közösségekben született emberek nagyvárosokba költöznek és átveszik a nyugati életformát, ugyanolyan magas lesz köztük az elhízottak és krónikus betegek száma, mint a körülöttük élőké. (MTI)