Moldva Fejlődéséért Mozgalom néven új egyesületet jegyeztek be, amelynek nyolc megyében van fiókja, és célja a regionális érdekek előmozdítása. A mozgalom decentralizálást kér, azzal indokolja létrejöttét, hogy „Moldva helyzete drámai, azonnali intézkedéseket kíván, amelyek nélkül veszélyek keletkezhetnek, amelyek nehezen előre láthatóak”.
A mozgalom egy kiáltványt is közzétett, amely szerint Moldva már több mint száz éve marginalizált, mindig a sor végére szorított terület, amelyet időszakosan, választási célból soha be nem tartott ígéretekkel etetnek. „Nyolc megyéről és négymillió emberről van szó, akik hiába remélik, hogy a központilag kinevezett politikusok kezdjenek valamit ezzel a negyed országgal. A központi politikák harminc éve minden választási ciklusban bebizonyították tehetetlenségüket és hatástalanságukat, a mai Moldva gazdaságilag alulfejlett és politikailag néma, mert a fővárosban középszerű bólogató Jánosok képviselik, akik soha nem fogtak össze választóik védelmében, hanem központosító pártjuk utasításai szerint szavaztak” – írják a kiáltványban.
A mozgalom kezdeményezői szerint a térségben élő négymillió polgárnak minden év olyan állami költségvetést hoz, amelyben Moldva nem kap pénzt az útjaira, kórházaira, iskoláira, sajátos gondjainak megoldására.
Tavaly az ország területének több mint 20 százalékát kitevő Moldva egy megalázó 2,3 százalékot kapott a szállításügyi minisztérium beruházási alapjából, és a térséget évtizedek óta pénzelszívónak tekintik, holott 2012 és 2015 között az Északkeleti Régió tízmilliárd lejt fizetett be az állami költségvetésbe, többet, mint amennyit a visszaosztásokból kapott.
Rámutatnak: a munkaerő-elvándorlás – amely az egész ország gazdaságát lehúzza – Moldvában pusztító hatású, az országos 10 százalékhoz mérve a lakosság 25 százalékát érinti. „Ezek az emberek munkájukkal más államok gazdaságát segítik, miközben a moldvai nagyvárosok – vagy egész megyék, mint például Galac vagy Botoşani – elszigetelődésre és gyorsuló hanyatlásra vannak ítélve, mert az utak és a forrásokat, kreativitást, lehetőségeket okosan érvényesítő regionális politikák híján nem tudják gazdasági motorjaikat összekapcsolni” – írják a szervezet közösségi oldalán.
A mozgalom alapítói zömmel jászvásári civil szervezetek, amelyek a moldvai autópálya mellett a régiósításért is küzdenek, mert úgy vélik, hogy így több európai alapot tudnának Moldvába vonzani. Épp ezért a következő hónapokban előállnak a központi közigazgatás decentralizálására, illetve a régiós érdekek és az országos fejlesztési célok összehangolására vonatkozó javaslataikkal. A mozgalom kezdeményezői leszögezik, hogy nem kívánnak párttá alakulni.
