A hely neve — Majális tér — és a hangulat — padokon sör és csórékolbász mellett, pokrócon családostól, térzene, miegymás — igazi majálist idéz. Lisznyó felett, jó rálátással a falura, egy kis oázis a Majális tér, falunapra megfelelőbb helyet keresve sem találni, adott majd minden, mi szükséges, tér bőven, ideális távolság a falutól, hogy akár gyalog is ki, de azért a zene be ne, a dimbek és dombok mindenféle versengésekre alkalmatosak, még robogókkal való száguldozásra is (civil kezdeményezés, a programnak nem része).
A fenyőliget árnyat adó s jó beszélgetőpartnerre akadva múltidézésre csábító, kár, hogy szemeteskuka kihelyezésére nem gondoltak a szervezők, kik oly gonddal s helyhez illően is körülkerítették a Majális teret, kézmosásra való eszköz is elkelne, főként, hogy a patakocska medre szárazon tátong, no de sebaj, a hatalmas mennyiségű sör végtermékéből jutott a fűzfák tövére is, szóval, majális ez a javából, azazhogy ,,májális", miként egy jó szándékú néne útbaigazításkor mondotta, tiszta ing és vasalt jókedv, mindenki ott, ki a faluból el, gyerekek is bőven, csetlő-botlótól a legényvirtust pohár sörrel és cigarettával bizonygató sihederig, Misi bácsi és Sándor bácsi, kik a régi időkről, majális, majális, augusztusi majális, Lisznyóban így telék s jól a vasárnap.
