Az uzoni Béldi–Mikes-kastély komplex kutatását végezték szakemberek Sztáncsuj Sándor József régész, a Székely Nemzeti Múzeum történelmi részlegének vezetője irányításával az elmúlt három évben. A Bethlen Gábor Alap támogatásával végzett kutatómunka végeredményeként a múzeum munkatársai és megbízott külső kutatók régészeti, történeti és művészettörténeti szempontból feldolgozzák a leletanyagot.
A Béldi–Mikes-kastély egyike Székelyföld legjelentősebb, 17–18. századi nemesi rezidenciáinak. A tulajdonos Mikes család kezdeményezésére 2016–2018 között régészeti feltárás történt az épület környékén. A feltárt úri latrinából hatalmas mennyiségű 17–18. századi kályhacsempe és kerámia, valamint egy ritka, érdekes éremlelet került elő. A Székely Nemzeti Múzeum restaurátorműhelyében elvégezték a legfontosabb konzerválási és restaurálási munkálatokat, így lehetőség nyílt a leletek összetett, több szempontú tudományos elemzésére. A feldolgozáshoz Székelyföld legfontosabb tudományos műhelyeiből a Székely Nemzeti Múzeumon kívül a Csíki Székely Múzeum és a Maros Megyei Múzeum legjelentősebb szakembereit vonták be.
Csáki Árpád sepsiszentgyörgyi történész a Béldi–Mikes-kastélyhoz kapcsolódó család- és birtoktörténetet, Sztáncsuj Sándor József, Hőgyes Mihály Huba és Lokodi Alpár Imre régészek a kastélybeli 2016–2018-as régészeti ásatások eredményeit, Szőcsné Gazda Enikő néprajzos muzeológus és Boér Ilka doktorandusz művészettörténész a reprezentatív kerámia- és csempeleleteket, dr. László Keve régész a megtalált éremleletet dolgozta fel, Botár István régész a dendrokronológiai vizsgálatokat értelmezi.
Ásnak. Sztáncsuj Sándor József, Boér Ilka, Hőgyes Mihály Huba és Mikes Zsigmond
A kutatások összegzésének értékelését a Székely Nemzeti Múzeum önálló kiadványban teszi közzé a közeljövőben. Kiderült, hogy a datált 1755-ös épületrészhez képest száz évvel korábbi az eredeti kúria, amely a Béldi család hajléka volt. Gazdag éremleletet is feltártak. Az anyag vizsgálata megállapította, hogy hamis pénz, valószínűleg moldvai hamisító készítette. Minden bizonnyal köze lehet ahhoz, hogy a II. Rákóczi György lengyelországi hadjárata során, 1657-ben tatár fogságba került Béldi Pált 30 ezer tallér váltságdíj ellenében szabadították ki 1661-ben.
17. századi dísztál a 2016-os ásatás anyagából
A kutatás során feltárt állatcsontokat is vizsgálták. Kiderült, a vadászatot elsősorban bőrért és bundáért folytatták. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy más arisztokrata családokhoz hasonlóan itt is fogyasztottak kagylót és csigát. Idegen formavilágú kerámiát – besztercei csempe, habán kerámia – is feltártak, ez arra vall, hogy a család, fontosságához mérten, kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkezett – mondta el érdeklődésünkre Sztáncsuj Sándor József. A kutatás eredménye hozzájárul ahhoz, hogy a tulajdonos Mikes család kastélyfelújítási tervéhez irányvonalat mutasson. Mikes Zsigmond részben közösségi térré igyekszik alakítani a kastélyt.
