A rendezvény elején gyászima hangzott el a Dohány utcai zsinagóga kertjében, az Emanuel Emlékparkban, a holokauszt áldozatainak emlékfájánál. Közös főhajtás és koszorúzás után az emlékezés köveit helyezték el ugyanott. A Goldmark Teremben a beszédek sorát Heisler András, a Mazsihisz elnöke nyitotta meg, aki köszöntőjében azt hangoztatta, hogy a holokauszt nem kizárólag a zsidó közösség belügye, hanem az egész társadalomé, ezért az igazi szabadságot az jelenti, ha az emlékezés felelősségét az egész társadalom viseli és egységesen fellép a történelemhamisítás ellen. Az emlékezésnek univerzálisnak kell lennie, zsidóknak és nem zsidóknak, győztes és vesztes hatalmak képviselőinek közösen kell őszintén szembenézniük a valósággal – jelentette ki Heisler András.
Jószéf Amrani, Izrael budapesti nagykövete angol nyelvű köszöntőjében azt hangoztatta, hogy kötelességük emlékezni, soha nem felejtenek. Azt mondta, nincs vigasz arra, amit a zsidóknak át kellett élniük. Az izraeli nagykövet szerint az üldöztetések korszaka sokkal sötétebb volt annál, mint ami elképzelhető. Kötelesség erőfeszítéseket tenni azért, hogy választ kapjanak a kérdésre, hogyan történhetett meg a holokauszt, és azért, hogy megtartsák az örök esküt: soha többé nem fordul elő hasonló – vélekedett Jószéf Amrani, hozzátéve: biztosítani szükséges, hogy egyetlen nemzet, nép se lehessen többé megsemmisítés célpontja. Izrael budapesti nagykövete azt mondta, a félelem légköre, a bűnbakok keresése teret adott, hogy elterjedjen az az ideológia, amely gyűlöletet hirdetett, koncentrációs táborokat hozott létre. Jószéf Amrani szerint a holokausztot semmivel sem lehet összehasonlítani: nincs olyan népirtás, amely ugyanannyira alávaló lett volna. Kötelesség elmondani az antiszemitizmus történetét – hangoztatta.
Volkmar Wenzel, Németország budapesti nagykövete német nyelvű beszédében kiemelte: nehéz Németországban újra meg újra szembenézniük azzal, hogy ők „találták fel” a holokausztot. Kezdetben a németek többsége megtagadta az emlékezést, így védekezett a szégyenérzet ellen. A hatvanas-hetvenes években azonban elterjedt annak a felismerése, hogy a felelősség nem csupán néhány nemzetiszocialista bűnözőt terhel, hanem sok „normális” férfi és nő is elveszítette az emberségességét a náci korban – jelentette ki Volkmar Wenzel. A német nagykövet szerint a nacionalizmus és az antiszemitizmus a jövő útjában áll. Az emléknap legmélyebb értelme a holokauszt áldozatai előtti meghajlás, valamint a túlélők fájdalmának tisztelete, és őket azzal becsülik meg a legjobban, ha elhatározzák, hogy soha többé nem fordul elő hasonló – hangoztatta Volkmar Wenzel.
Gulyás Gergely a felelősségről
A magyar államot felelősség terheli, amiért nem védte meg állampolgárait a holokauszt idején, kollektív bűnösség nincs, de állami felelősség van – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a holo­kauszt nemzetközi emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen tegnap Budapesten. A Holokauszt Emlékközpont által szervezett rendezvényen a tárcavezető kiemelte: a kormány mindig világosan fogalmazott, amikor a magyar állam felelősségéről volt szó. Tény, hogy a harmincas években az antiszemitizmus erősödése Magyarországot és a magyar társadalmat is elérte, ez a zsidóság tűrhetetlen jogkorlátozásában öltött testet, és tény, hogy a zsidók elhurcolása a német megszállás után történt, de mindez a magyar közigazgatás tevékenysége nélkül nem történhetett volna meg – magyarázta.
Gulyás Gergely kijelentette: a kormány büszke arra, hogy jelenleg Magyarországon virágzó kulturális és hitéletben, biztonságban élhetnek egymás mellett zsidók és nem zsidók. Magyarország tanult a múltból, és tudja – tette hozzá –, hogy a zsidósággal együtt kell eltervezni és megvalósítani a közös jövőt. Kifejtette: a holokauszt olyan korban történt, amikor az egyes ember léte megkérdőjeleződött, az emberiség és minden emberi érték megőrzése komoly döntést igényelt. Olyan korban, amikor az egész zsidóságot halálra szánták és milliókat gyilkoltak meg. Még ha szabadulás követte is a szenvedést, a túlélőket életük végéig elkísérték az átéltek. A miniszter szerint az áldozatok sokaságát jelző számok mögött meg kell látni az emberi sorsokat, őrizni kell az áldozatok emlékét, azokét, akiket a fajelmélet által vezérelt gyilkos hatalom elpusztított.
Gulyás Gergely azt mondta: a veszteség nemcsak a zsidóságé, hanem egész Európáé, nemcsak a magyar zsidóságé, hanem az egész magyar nemzeté. A holokauszt a zsidó-keresztény alapokon álló nyugati civilizáció tagadásának következménye, ugyanis a zsidó és a keresztény erkölcsi tanítás az emberéletet szentnek tekinti, ez él tovább a szabadságjogok eredeti deklarációiban is – mondta.
Zsidó-keresztény imaóra
Zsidó-keresztény imaórát tartottak tegnap este Budapesten. Az ökumenikus imahetet lezáró szertartást Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek és Frölich Róbert, a Dohány utcai zsinagóga főrabbija vezette. Erdő Péter arról beszélt: a zsidóknak és a keresztényeknek küldetésük van, amit ugyanattól kaptak: a történelem urától. „Ha pedig így van, akkor az élet nagyon sok területén tudjuk ugyanazt képviselni és közvetíteni a saját fáradozásainkkal is, Isten szeretetét” – mondta. Frölich Róbert kiemelte: Isten az embert saját képmására teremtette, így amikor egymásra nézünk, Isten képmását kell látnunk. A főrabbi úgy fogalmazott: „Isten nem a magasból néz le ránk, mint egy tudós a kísérletére, hanem itt van bennünk, valamennyiünkben: az ő arca a mi arcunk, az ő lelke a mi lelkünk, az ő szíve a mi szívünk.”