Koszorúzással emlékeztek a száz évvel ezelőtt elhunyt Ady Endrére a költő sírjánál a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben tegnap Budapesten. Halálának 100. évfordulója alkalmából 2019-et Ady-emlékévvé nyilvánították.
Ady Endre az egyik legnagyobb magyar költő, sírjánál halála után száz évvel is jogosan lehet mondani, hogy él és élni fog – mondta Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója a költő 2001 óta védett síremlékénél. Hozzáfűzte: a Fiumei úti Nemzeti Sírkert nem csupán temető, hanem a magyar kultúra olyan helyszíne, amely korszakokat, művészeti ágakat és műfajokat egyesít magában. A Nemzeti Örökség Intézete és a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) közös megemlékezésén Radnainé Fogarasi Katalin kitért arra is: együttműködési megállapodás született a két szervezet között a magyar irodalom nagyjai emlékének ápolására.
Ady Endre a gondolkozás és az érzés költészetével szemben az ösztön költészetét írta – hangsúlyozta L. Simon László, az Országgyűlés kulturális bizottságának alelnöke (Fidesz). Kiemelte: értelmetlen napjainkban Ady Endre szemére vetni életformáját, emberi gyarlóságait, közéleti megnyilvánulásait, téves politikai ítéleteit, hiszen nem személyes életútja, hanem elementáris erejű költészete példa az utókor előtt.
A tegnapi megemlékezésen koszorút helyezett el Ady Endre sírjánál mások mellett Radnainé Fogarasi Katalin, L. Simon László, Demeter Szilárd, a PIM megbízott főigazgatója, valamint a Miniszterelnökség, a Magyar Művészeti Akadémia, a Szépírók Társasága, a Magyar Írószövetség és a Magyar PEN Club képviselői is.
