Az Erdélyi Magyar Néppárt által megfogalmazott pontatlan, illetve helyenként megalapozatlan kijelentésekre Sepsiszentgyörgy alpolgármestereként és a helyi tanács RMDSZ-frakciója vezetőjeként kötelességemnek éreztem válaszolni. (Az Elégedetlenek a néppártosok című, a Háromszékben január 17-én megjelent írásunkban Bálint József és Kolcza István néppártos önkormányzati képviselők sajtótájékoztatón elhangzott kijelentéseiről számoltunk be – a szerk.)
A Kós Károly Szakközépiskola körüli átszervezések
Az átszervezés, amelynek értelmében a Kós Károly Szakközépiskola mint önálló jogi személyiség megszűnik, a szakokat pedig integrálják a Puskás Tivadar Szakképző Líceumba, megalapozott és szükségszerű döntés eredménye.
Sepsiszentgyörgyön az elmúlt két évtizedben 17 642-ről 10 365-re csökkent az iskolai rendszerben részt vevő diákok száma. Ez a 7277 gyerek közel hat Mikó nagyságú intézmény vagy több mint húsz Kós Károly nagyságú tanoda eltűnését jelenti városunkban. Az önkormányzat minden anyagi terhet felvállalva igyekezett fenntartani a teljes iskolai rendszert, odafigyelt minden társadalmi réteg igényeire. Sepsiszentgyörgyön az elmúlt öt évben a diákok létszáma 941 fővel csökkent. A demográfiai mutatók alakulása, a törvénykezés változása – az előkészítő osztályok iskolákhoz rendelése – azt eredményezte, hogy az elemi iskolák túlzsúfolttá váltak, a Székely Mikó Kollégium kicsi épülete vagy a Mikes Kelemen Líceum elemi osztályai a bentlakás épületének emeletére kerültek. Ezzel szemben a Kós Károly Szakközépiskola diáklétszáma 600 főről 350-re csökkent (nappali és esti tagozaton), a Puskás Tivadar Szakképző Líceumé 630 főről 533-ra. Mindezek tükrében az önkormányzat olyan döntést hozott, amely észszerűsíti a rendelkezésre álló épületek kihasználását, és ezáltal igazságosabb feltételeket teremt a kisgyerekek számára is. A Kós Károly-iskola Gábor Áron utcai épületébe, amely hozzávetőleg 7000 négyzetméteres, 350 diák járt. Ha ideszámoljuk a Gyár utcai felújított, közel 3600 négyzetméter összfelületű épületet, amelyben tanműhelyek és szaktantermek voltak, összesen 10 600 négyzetméter állt rendelkezésre. Eközben a kicsi Mikóban 1200 négyzetméteren 371 kisgyerek zsúfolódott össze. Ennek az aránytalanságnak a kiküszöbölését célozta meg döntésével az önkormányzat.
A lakónegyedi piacok helyzete
A köznyelven dollárpiacnak nevezett Szemerja negyedi és az Állomás negyedi piacon történtek változások, ezek viszont nem a piacok felszámolására irányultak, hanem azok átalakítására. Mindkét piac esetében megmaradtak a butikosok, viszont új parkolóhelyek is létesültek. Sepsiszentgyörgy lakói részéről folyamatos kérésként fogalmazódik meg az újabb parkolóhelyek létesítése, a lehetőségekhez, adottságokhoz mérten az önkormányzat ennek is igyekszik eleget tenni.
Az Állomás negyedi piac területének legnagyobb része magántulajdon, így annak felhasználására az önkormányzatnak nincs ráhatása, viszont a kihasználatlan asztalokat és a tetőt az önkormányzat lebontatta, az árusításra alkalmas asztalokat pedig a terület azon részén helyezte el, amely közterületnek számít. A piaci termékek árusítását így semmiben nem befolyásolta az átalakítás. A dollárpiac esetében is a piacon található asztalok nagy része kihasználatlan volt, hiszen mindössze két árus értékesít ott, így ezeket az asztalokat lebontották, az árusoknak új asztalokat építettek a piac hátsó részén, a felszabaduló területen pedig parkolót alakítottak ki. Mindezek tükrében fontos pontosítani, hogy a dollárpiacról nem tűntek el sem az árusok, sem a termékek.
Ezekre a döntésekre azért is volt szükség, mert mindkét terület esetében elenyésző mértékben zajlott piaci tevékenység (a dollárpiacon két árus, az Állomás negyedin pedig egy árus), az asztalok és a terület kihasználatlan maradt, kereskedelmi tevékenységet főként a butikosok végeztek, így a területek fenntartása veszteséggel járt. A két lakónegyedi piac átrendezése tiszta és átlátható forgatókönyv volt az önkormányzat számára, az első lépéstől az utolsóig aszerint járt el, ahogy el volt tervezve, nem kellett nyomásgyakorlásnak eleget tennie, mert nem is állt szándékában soha megszüntetni ezeket.
Az utcák helyzete
Az Oltmező úton, mivel az a 12-es országúthoz tartozik, semmilyen lehetősége nem volt az önkormányzatnak felújításokra, korszerűsítésekre. Hosszú idő után, az önkormányzati erőfeszítéseknek köszönhetően 2017 decemberében a 12-es országút Sepsiszentgyörgyön áthaladó szakaszának kezelését átadta az országos útügyi vállalat az önkormányzatnak. Ezek után el is kezdődtek a karbantartási, felújítási munkálatok. Az Oltmező úton jelenleg a közvilágítási hálózat korszerűsítése zajlik, az új oszlopok a helyükre kerültek, egy részük már üzemel. Tavaly tavasszal az önkormányzat munkatársai ezen az útszakaszon felfestették az átjárókat, jelzőfénnyel ellátott táblákat is kihelyeztek azért, hogy biztonságosabb legyen az átkelés az úttesten. Ugyanakkor a helyi közszállítási vállalat, a Multi Trans Rt. új buszjáratot indított a Sepsi Arénához, az autóbusz a Kaufland üzlet közelében is megáll. Az önkormányzat tervei közt szerepel a járdaszakaszok megépítése az Oltmező úton, valamint a közvilágítási hálózat felújítása a Păiuș Dávid hadnagy úton, ez utóbbi is a 12-es országúthoz tartozik.
A Nagy György utca és a Puskás Tivadar utca közötti szakasz rendbetétele valóban benne volt az önkormányzat tavalyi tervezetében, viszont mivel a prioritást a Regionális Operatív Program 4-es tengelyének megpályázásához szükséges megvalósíthatósági tanulmányok jelentették, ezért kapacitás hiányában tolódott idénre. Nagyon fontos, hogy a helyi költségvetés mellé uniós és kormánytámogatásokat is szerezzen az önkormányzat, így vannak olyan időszakok, amikor a pályázáshoz szükséges előkészületek kerülnek előtérbe.
A Kós Károly, a Váradi József, a Sas és a László Ferenc utca esetében pedig folyamatban lévő munkálatokról van szó, ezek mindenikében dolgoztak a kivitelezők, és természetesen szerződéses határidőn belül el kell készülniük, ellenkező esetben bünteti őket az önkormányzat.
A szotyori ravatalozó ügye ugyancsak folyamatban van, az önkormányzat megrendelte a kivitelezéshez szükséges műszaki tervet, viszont azt a tervező későre, tavaly december végére készítette el, így már nem volt lehetőség elindítani a közbeszerzési eljárást a kivitelezésre, idén viszont erre is sor kerül.
A helyi tanáccsal kapcsolatos felvetések
Valótlan állítás az Erdélyi Magyar Néppárt részéről, hogy azon a tanácsülésen, amelyen a helyi tanács végül megszavazta a városi stadion önkormányzati tulajdonba kerüléséről szóló tanácshatározat-tervezetet, 8 RMDSZ-es tanácstag lett volna jelen, és így az ő két voksukkal kiegészülve mehetett volna át a dokumentum, mivel a nyolc plusz két vokssal sincs meg a szükséges kétharmad. Következésképpen nem állítható, hogy a néppártosok révén fogadták el a tervezetet. November 20-án 13, november 26-án 14, december 27-én pedig 13 RMDSZ-es tanácstag volt jelen a tanácsüléseken, ezen a három tanácsülésen szerepelt napirenden a városi stadionnal kapcsolatos kormányhatározat-tervezet.
Ugyancsak pontosításra szorul az az állítás, miszerint a belvárosi forgalmi rend megváltoztatási javaslata annak ellenére bukott volna el, hogy az urbanisztikai bizottság és a rendőrség kedvezően véleményezte. A rendőrség által augusztusban adott válaszban az áll, hogy elviekben egyetértenek az ideiglenes forgalmi változtatással a szóban forgó utcák esetében, viszont pontosítják, hogy a kért változtatásokat és a megvalósíthatóságukat a közlekedési bizottságnak kell elemeznie. A közlekedési bizottság pedig 2018 szeptemberében gyűlt össze, és nem fogadta el a javaslatot, nem volt értelme így egy ideiglenes új forgalmi rend felállításának, mivel időközben a Kós Károly út is felszabadult és visszakerült a forgalomba.
Tóth-Birtan Csaba
