Január 25.
Bem csapatai egy részét Nagycsűrig tolta előre, és blokád alá vette Nagyszebent. Puchner és Schurtter tábornokok egymástól függetlenül, levélben kérték Lüders orosz főparancsnokot, hogy küldjön csapatokat Brassóba és Nagyszebenbe.
Január 26.
89 mázsa és 64 font (mintegy 5 tonna), ágyúöntés céljára szánt réz érkezett Balánbányáról Kézdivásárhelyre.
A nagyszebeni ütközet hírére Schurtter egységei visszatértek Brassóba.
Január 27.
Németh László jelentése szerint Kézdivásárhelyen fel van szerelve hat löveg, ezenfelül öntés alatt áll még három ágyúcső, valamint megvan a hozzájuk szükséges lőpor és golyók. A fegyveresek létszáma mintegy 10 000 főre tehető, akiknek a felszereléséhez mintegy 3000 puska tartozik, de ezeknek csak kétharmada katonai fegyver.
Január 28.
A Háromszékre visszatérő Gál Sándor Sepsiszentgyörgyön a katonatisztekkel az önvédelem további módjáról tárgyalt. Határozat született, hogy követséget küldenek Bemhez, hogy kikérjék véleményét és utasításait.
Január 29.
Bem hazabocsátotta a seregében levő székely csapatokat, hogy értesítsék az otthoniakat az addig lezajlott eseményekről, valamint szervezzék meg a haderő minél gyorsabb felállítását.
Január 30.
A háromszéki küldöttség (Tóth Sámuel főhadnagy, Székely Gergely és Kovács Izra káplárok) elindult Bemhez.
Az Engelhart vezérőrnagy parancsnoksága alatt álló orosz csapatok (3 zászlóalj, 2 kozákszázad és 8 löveg) megérkeztek a Törcsvári-hágóhoz.
Január 31.
A háromszéki küldöttség Nagygalambfalván találkozott a Székelyföldre visszatérő csapatokkal.
A Szkarjatyin ezredes parancsnoksága alatt álló orosz csapatok (4 zászlóalj, 5 kozákszázad és 8 löveg) Vöröstoronynál elérték a határt.
Bem csapatai átvonultak Vízaknára.