Hallgatólagosan elfogadta a szenátus tegnap az RMDSZ által beterjesztett törvénytervezetet, amely lehetővé tenné a nemzeti kisebbségek számára, hogy polgári peres bírósági eljárásokban is használhassák anyanyelvüket. A döntő szót a képviselőháznak kell kimondania.
A polgári eljárásjog módosítását célzó tervezet indoklásában a kezdeményezők rámutatnak, hogy Romániában a büntetőperekben szabályozott és működő gyakorlat az, hogy a románul nem tudó félnek hivatalos tolmácsot biztosítanak, akinek a munkabérét az igazságügyi minisztérium költségvetéséből fedezik. Ezt a joggyakorlatot akarja bevezetni a tervezet a polgári perrendtartásba is, ennek hiánya ugyanis hátrányos megkülönböztetést jelent a románul nem tudó peres felek számára, akiknek ily módon sérülnek a méltányos eljáráshoz való alkotmányos jogaik.
A hatályos jogszabály szerint a román nyelvet nem ismerő külföldieknek, hontalanoknak és a nemzeti kisebbségekhez tartozó román állampolgároknak joguk van hivatalos tolmácshoz a bíróság előtt, hogy megismerhessék az ellenük felhozott vádakat, a másik fél álláspontját, illetve ismertethessék saját meglátásukat.
A törvénymódosítás arról rendelkezik, hogy a hivatalból kirendelt tolmács munkabérét az igazságügyi minisztérium költségvetéséből kell fedezni. Ha a felek egyetértenek, a fordítói feladatokat hivatalos tolmács helyett a bírósági jegyző is elláthatja.
A jogalkotás felgyorsítása érdekében az első háznak nem kötelező megvitatnia minden törvénytervezetet, ezért amennyiben a házbizottság elé terjesztésétől számított másfél (adott esetben két) hónapon belül nem tűzik napirendre a ház plenáris ülésén, hallgatólagosan elfogadott tervezetként kerül tovább a döntő házhoz. A szokásjog szerint azoknak a tervezeteknek a megvitatását „spórolják meg” az első házban, amelyek elfogadását vagy elutasítását nyilvánvalónak tekintik a bukaresti törvényhozók. A bírósági anyanyelvhasználatot a polgári peres eljárásokra is kiterjesztő törvényjavaslat ügyében a képviselőház lesz a döntő kamara.
