A székely megyékre nézve aggasztó adatokat tett közzé csütörtökön az Erdélystat: Kovászna és Hargita megyében a múlt év első tizenegy hónapjában a természetes szaporulat adatai alapján számottevően felgyorsult a népességfogyás 2017 azonos időszakához képest. A teljes demográfiai változás ugyanakkor egyértelműen nem állapítható meg a közzétett információkból, hiszen hiányoznak a népességmozgásra vonatkozó adatok, a következtetéseket a születések–elhalálozások viszonyított arányai alapján vonták le az elemzés készítői. Az azonban egyértelmű, hogy a régió lakosságszámához viszonyítva a születések száma szembetűnően alacsony, az általános erdélyi helyzetet nézve pedig sereghajtó a két székely megye.
A csütörtökön nyilvánosságra hozott adatok értelmében a tavaly január és november közötti időszakban Erdélyben enyhe javulás (0,3 százalékos) volt megfigyelhető a születések számát illetően 2017 azonos időszakához képest. Számokban kifejezve 61 738 gyermek jött világra, ami 197 fővel több, mint az előző évben. Ehhez hozzárendelve az elhalálozások számában tapasztalt 1,1 százalékos visszaesést (812 fővel kevesebb), a következtetés, hogy általánosságban lassult a népességfogyás üteme. A statisztika összeállítói ugyanakkor felhívják a figyelmet, hogy a biztató adatok ellenére így is 15 ezer fővel kevesebbel kell számolni.
Az Erdélystat regionális elosztásban is elemezte a helyzetet. Módszertanuk nem a Székelyföld történelmi határai mentén azonosítja a térséget, csak Kovászna és Hargita megyét kezelik együtt. Noha a települési statisztikák esetében székelyföldi tömbbel is dolgoznak, mint halmazzal, Maros megyét a Közép-Erdély régió részeként vették górcső alá. A nyilvánosságra hozott információk alapján a két székely megyében egyértelműen a népességfogyás gyorsulása figyelhető meg. Míg 2017 első tizenegy hónapjában 796-tal fogyott a lakosság, tavaly ugyanabban az időszakban ez a szám már meghaladta az ezret.
Konkrétan: 2017-ben 4861-en születtek, 5657-en haltak meg, 2018-ban kevesebben, 4839-en születtek és többen, 5886-an haltak meg.
A negatív végeredményhez nagyban hozzájárul, hogy tavaly a tizenegy hónapban négy százalékkal többen hunytak el, mint egy évvel korábban.
Noha az Erdélystat elemzésében nem szerepel, de a teljesebb képhez érdemes lehet egy további adatot is csatolni. A két székely megye összlakossága az Országos Statisztikai Hivatal legutóbb közzétett számításai alapján legtöbb 555 ezer főre tehető. Ezt összevetve a születések számával (2018-ban 4839), kevesebb mint egyszázalékos „utánpótlás” figyelhető meg, az elhalálozások aránya magasabb.
Az Erdélystat elemzése csak a természetes szaporulatra vonatkozik, a migrációs adatokra nem terjed ki, így a székelyföldi népességfogyás az elvándorlás miatt ennél jóval hangsúlyosabb lehet. A két megye lakosságának csökkenése egyébként folyamatos, amint ez az Országos Statisztikai Intézet időszakos összesítéseiből is kitűnik. Érdekes ugyanakkor, hogy a legtöbb elemzés, adatösszesítés már több éve a házasságok számának lassú, de biztos növekedését mutatja a székely megyékben.
Az Erdélystat az Iskola Alapítvány által létrehozott és működtetett statisztikai szolgálat, mely a honlapjukon fellelhető leírás szerint Romániára, Erdélyre és erdélyi magyarokra vonatkozó statisztikai adatokat dolgoz fel, azokat rendszerezi, jeleníti meg és értelmezi magyar nyelven. Forrásaik közt elsődlegesként az Országos Statisztikai Intézet és az Eurostat kiadványait jelölik meg, valamint a különféle romániai kormányzati és önkormányzati intézmények nyilvános vagy közérdekű adatigénylés útján elérhető információit.
