Hétfőn és kedden napi tíz órákat egyeztetett a Szociáldemokrata Párttal az RMDSZ, és végül az állami költségvetési tervezetet azokkal a módosításokkal fogadta el a kormány, amelyeket a magyar érdekvédelmi szervezet kért. Sem a municípiumok szövetsége, sem más tárgyalópartner nem ért el többet – közölte lapunk érdeklődésére Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere.
A személyi jövedelemadó 100 százalékban az önkormányzatoknál marad: 60 százaléka közvetlenül a helyi önkormányzatoknál, 17,5 százalékot egy képlet szerint visszaosztanak a szegényebb településeknek (ebből Sepsiszentgyörgy nem fog kapni), 7,5 százalékot a megyéknek osztanak vissza országos szinten egyformán, amivel az átlagosnál kisebb megyék nyernek (Kovászna és Hargita is), 15 százalék pedig a megyei önkormányzatoknál marad. Sikerült elérni, hogy a megyei önkormányzatok egy főre eső költségvetését 400 lejről 450 lejre emeljék – így több jut a megyei utak javítására és más beruházásokra –, és azt is, hogy a helyi önkormányzatoknak leosztott új feladatok mellé a forrásokat is adja a kormány. Mindez az elöljáró szerint nem nagy áttörés, de a kormány múlt heti tervezetéhez képest előrelépés, és az RMDSZ a költségvetés parlamenti vitája során további javaslatait is megpróbálja elfogadtatni.
A kormány által jóváhagyott idei állami költségvetés-tervezet 5,5 százalékos gazdasági növekedéssel és 2,55 százalékos államháztartási hiánnyal számol.
Eugen Teodorovici pénzügyminiszter a kormány tegnapi ülése után elmondta, még aznap elküldik a parlamentnek a költségvetést, és bízik benne, hogy a törvényhozói testület gyorsan elfogadja azt. A miniszter kiemelte: amennyiben bekövetkezik az 5,5 százalékos növekedés, a román gazdaság először fogja átlépni az 1000 milliárd lejes határt, hiszen becslésük szerint a bruttó hazai termék (GDP) értéke idén eléri az 1022 milliárd lejt. Ez 33 százalékkal nagyobb, mint a 2016-os 765 millió lejes GDP, azóta van ugyanis kormányon a jelenlegi szociálliberális koalíció – emlékeztetett a miniszter.
Teodorovici felhívta a figyelmet arra, hogy az államháztartási hiánycélt csak akkor sikerül elérni, ha a beruházások megvalósulnak, ezeket nem kell elodázni bürokratikus akadályok miatt, ezért azt ígérte, a kormány szigorúan nyomon követi a közberuházásokat.
A költségvetés a tervezett bér- és nyugdíjemeléseket is tartalmazza, így a közszférában az alapbérek a 2018–2020 közötti időszakra beütemezett növekedés egynegyedével fognak emelkedni. A kormány tavaly olyan bértörvényt fogadott el, amely 2022-ig fokozatosan emeli a béreket a közszférában. A nyugdíjak szeptembertől 15 százalékkal nőnek.
Közölte, hogy az államadósság tavaly GDP-arányosan 34,5 százalék volt, idén várhatóan 34,9 százalékra emelkedik, ugyanakkor középtávon 40 százalék alatt fog maradni.
Nyomatékosította, hogy az idei költségvetésnek három prioritása van: az egészségügy, amelynek költségvetését 6 milliárd lejjel növelték tavalyhoz képest, az oktatás, amely 9,8 milliárd lejjel kap többet, illetve a közberuházások, amelyeknek kerete 15,4 milliárd lejjel nő. Ez utóbbin belül a közlekedési infrastruktúrára szánt pénzkeret 6 milliárd lejjel nő 2018-hoz mérten. (demeter)
