A legsokoldalúbb és ínycsiklandóbb zöldségfélék egyikét, a káliumban, cinkben és sejtvédő likopinban gazdag, kalóriát alig tartalmazó paradicsomot most kell enni, hiszen a szabadföldi érésűnek eljött a csúcsszezonja. A júliusban-augusztusban érő helyi paradicsom zamatának nincs párja — állítják nemcsak a háziasszonyok, hanem a termelők és a mezőgazdászok is.
Régen csak ilyen íze volt a paradicsomnak, ugyanis nem lehetett egész évben kapni, csak amikor szezonja volt. Ezért a sápadt, kissé halízű, ámde soha el nem rothadó, merthogy tartósított, külföldről behozott piros gömbölyűséget egyáltalán nem szabadna megvenni a bio- és ökohívők szerint, mert nincs benne semmi ,,igazi".
Augusztusban aztán mindent bele! A lecsószezon újdonsága már a múlté, de mindig ki lehet próbálni a klasszikus paradicsomlevest, amelynek zamata egészen más a friss zöldségből, mint konzervből, és ugyanez vonatkozik a töltött paprikára is.
A töltött paradicsom olcsó és mutatós hideg előétel, amellyel a vendégeket is meg lehet lepni, hiszen fél óra alatt elkészül. Tölteléke lehet egyszerű virsli- vagy hússaláta, de jól mutat benne a kukorica-, sajt- vagy tojáskeverék is. A tetején elkerülhetetlen dísz a kis petrezselyem- vagy zellerbóbita. A tálon fejessaláta-levelekkel kell neki megágyazni.
Leves, de másképp: a paradicsom az alapanyaga a spanyol hideg levesnek, a gazpachónak, amely kánikulában ideális kezdő fogás. Nagyon divatos előétel a koktélospohárban feltálalt fűszeres-chilis paradicsomszósz, amelybe kis, nyárson sült csirkedarabkákat vagy megpárolt koktélrákokat mártanak. Narancsszelettel és citromfűvel díszítik a kehely szélét a csábító színkavalkád kedvéért.
A paradicsombefőzések klasszikus korszaka elmúlt — gondolhatnánk. Ám soha nem volt annyira divatos az eltevés, mint manapság, amikor a vásárlók már tudják, mennyi fölös só és tartósító meg festék van a gyári készítményekben. A paradicsom fontos alapanyaga a különféle csatniknak, azaz indiai sós-csípős-édes mártásoknak is. Újra kezdik felfedezni a 19. század végén kedvelt paradicsomlekvárt, amely kiváló mártás mindenféle sülthöz, és egészségesebb, mint a ketchup, mert nincs benne annyi fölös só, cukor és színezőanyag. A fifikásabb háziasszonyok megpróbálkozhatnak a szárítással, majd a marinálással is, bár az eredeti olasz szárított-marinált paradicsom fűszerezését nehéz visszaadni. A nyers nyári paradicsomot, ha a hűtőben megfonnyad, megpuhul, de még fogyasztható, érdemes lefagyasztani. Darabonként jó betekerni átlátszó fóliába, majd télen egy-egy darabbal ízesíteni a levest, a pörköltet.
