„Az én nézőpontomból semmi, amit tettünk, nem bűncselekmény, és azokból a bűncselekményekből, amelyeket nekünk akarnak tulajdonítani, nem követtünk el semmit” – fogalmazott Junqueras, aki kizárólag védőügyvédje, Andreu Van den Eynde kérdéseire válaszolt. Döntését azzal indokolta, hogy meggyőződése szerint egy politikai per részese, amelyben elvei miatt áll bíróság előtt, nem pedig tettei miatt. Saját magát pedig „politikai fogolynak” nevezte több mint 15 hónapja tartó előzetes letartóztatása miatt.

A bírósági eljárás a 2017. október 1-jén alkotmányellenesen megtartott és rendőri erőszakba torkollott függetlenségi népszavazás megrendezése, valamint a katalán függetlenségi nyilatkozat elfogadása miatt indult. „Szavazni nem bűncselekmény, ellenben azt erőszakkal megakadályozni, igen” – érvelt a 2017. október 27-én leváltott függetlenségpárti katalán kormány második emberének számító politikus. Kiállt a népszavazás törvényessége mellett, amelyet a spanyol alkotmánybíróság felfüggesztő határozata ellenére is megrendeztek. Elismerte, hogy engedetlenséget tanúsítottak az alkotmánybírósággal szemben, de érvelése szerint azért, hogy teljesítsék a katalán választók többségétől kapott mandátumukat, akik viszont szavazni akartak.

Oriol Junquerasra az alkotmányos rend veszélyeztetésének számító lázadás bűncselekménye, valamint közpénz hűtlen kezelése miatt 25 éves börtönbüntetést és közügyektől való eltiltást kért az ügyészség. A vádirat szerint a katalán rendőrség vezetői előre figyelmeztették az autonóm kormányt arra, hogy nagy esély van erőszakos incidensekre a függetlenségi referendum napján. A volt elnökhelyettes visszautasította, hogy támogattak volna bármilyen erőszakos fellépést. „Soha, soha, soha (...) mindig elutasítottuk az erőszak minden formáját” – jelentette ki. Szavai szerint az október elsejei szavazás megszervezésére nem költöttek közpénzt. Oriol Junqueras beszélt arról, hogy az akkori spanyol kormány nem volt hajlandó velük tárgyalóasztalhoz ülni, de ajánlatuk a politikai megoldás megtalálására még mindig érvényes. Véleménye szerint „ez a kérdés nem oldódik meg az emberek börtönbe küldésével”.

A vádlottak padján Joaquim Forn, az egykori katalán kormány belügyi tárcavezetője váltotta az elnökhelyettest, aki viszont kész volt a vád néhány képviselőjének, köztük az ügyészségnek is válaszolni. Kifejtette: a katalán rendőrség nem szegte meg a törvényt, nem cselekedett az alkotmánnyal ellentétesen, és eleget tett annak a bírósági határozatnak is, amely arra kötelezte, hogy zárja be a szavazóhelyiségeket. Sok helyen ezért nem volt voksolás. Joaquim Forn hangsúlyozta: a tárcája alá tartozó katalán rendőrség sosem kapott politikai utasításokat. A szavazást megelőző biztonsági megbeszélésen a katalán rendőrség nem figyelmeztetett kiterjedt erőszakos események kockázatára, csak kisebb erőszakos csoportok esetleges megjelenésére, ahogy általában más rendezvények esetén is. Véleménye szerint az erőszak az állami rendfenntartó erők „hibás fellépése” miatt következett be. A katalán függetlenségi politikusra, aki 2017. november másodika óta van előzetes letartóztatásban, szintén lázadás és közpénz hűtlen kezelése miatt összesen 16 éves szabadságvesztést kért az ügyészség.

A per kulcseleme az, hogy a bíróság bizonyítottnak látja-e majd az erőszak alkalmazását a vádlottak részéről. A kérdés már eddig is élénk vitát váltott ki jogi szakmai körökben Spanyolországban, és megosztja a vád képviselőit is. Az ügyészséggel ellentétben ugyanis nem látja bizonyítottnak az erőszakot, és így a lázadás bűncselekményét sem a spanyol igazságügyi minisztérium alá tartozó, az állam és intézményeinek jogi képviseletét ellátó testület (Abogacía del Estado), amely a hűtlen kezelés mellett az enyhébbnek számító zendülés bűncselekménye miatt kért büntetést a katalán függetlenségi politikusokra. Utóbbi közrend ellen elkövetett bűncselekmény, amelyért 8 és 12 év közötti szabadságvesztés szabható ki.

A meghallgatások kezdete előtt a Katalán Köztársasági Baloldal nevű függetlenségi párt, amelynek elnöke Oriol Junqueras, szolidaritási tüntetést rendezett a madridi legfelsőbb bíróság épületének közelében, ahol megjelentek vezető politikusai is, köztük Roger Torrent, a katalán parlament elnöke. A megmozdulás után egy közeli szálloda különtermében, kivetítőn követték a nyilvános tárgyalás élő közvetítését.