A konzervatív párti kormányfő ellenzéki kérdésre válaszolva leszögezte: a Lisszaboni Szerződés 2017. március 29-én aktivált 50. cikkelye kétévi időtávlatot biztosít a brexitfolyamatra, vagyis ez a határidő idén március 29-én lejár. May szerint a brit kormány változatlan célja az, hogy az Egyesült Királyság e törvényben is rögzített időpontban, megállapodással lépjen ki az EU-ból. A kérdés felvetésének előzményeként az ITV brit kereskedelmi televízió közölte: egyik riportere hallotta, amint Olly Robbins, a brit kormány brexitfőtárgyalója, Theresa May közvetlen munkatársa és tanácsadója egy brüsszeli bárban kollégáival informálisan beszélgetve kijelentette, hogy az alsóház vagy a kilépési megállapodás elfogadása, vagy a brexit „hosszas halasztása” között választhat. Robbins az ITV beszámolója szerint hozzátette, hogy az EU valószínűleg beleegyezne a kilépési határidő meghosszabbításába.

A Downing Street brexitügyi főtárgyalója szerint az alsóházzal meg kell értetni, hogy ha nem szavazzák meg a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről szóló megállapodást, és emiatt szükségessé válik a kilépés halasztása, „az hosszú halasztás lesz”. Theresa May azt kérte a képviselőktől: ne arra figyeljenek, „amit valaki egy bárban valaki másnak mondott, és ezt valaki meghallotta”. A brit kormány álláspontja a brexitmenetrenddel kapcsolatban egyértelműen változatlan.

A brexit halasztásának lehetőségére mindazonáltal más magas rangú kabinettagok is utalásokat tettek az utóbbi időszakban. Jeremy Hunt külügyminiszter a BBC rádiónak adott, komoly feltűnést keltő minapi nyilatkozatában kijelentette: ha a kilépési megállapodást csak a márciusi 29-i brexithatáridő előtt néhány nappal sikerülne elfogadtatni az alsóházban, akkor szükség lehet a kilépés „bizonyos mértékű” halasztására, mivel további, kritikus jelentőségű tervezeteket is törvénybe kell még iktatni. Andrea Leadsom, az alsóház vezetője – aki e minőségében a kormányzó Konzervatív Párt frakciójának vezetőjéhez hasonlatos tisztségű, az alsóházi ügymenet irányításáért felelős magas rangú kabinettag – nem sokkal korábban a BBC televíziónak nyilatkozva azt mondta: ha Londonnak szüksége lenne pár hét haladékra a kilépési megállapodás parlamenti jóváhagyási procedúrájához, ezt az EU valószínűleg lehetővé tenné.

Az EU-val novemberben lezárt kilépési megállapodást az alsóház a múlt hónapban példátlan, 230 fős többséggel elutasította, elsősorban az ír–északír határellenőrzés visszaállításának elkerülését célzó készenléti mechanizmus (backstop) miatt. A konzervatív frakció keményvonalas brexittábora ugyanis attól tart, hogy a backstop-záradék – ha alkalmazása szükségesé válik – az Egyesült Királyságot végleg vámuniós viszonyrendszerben tartaná az EU-val. Theresa May e backstop-mechanizmus jogilag kötelező erővel bíró módosításait igyekszik elérni az EU-nál, de legutóbbi brüsszeli tárgyalásain az uniós vezetők kizárták a kilépési megállapodás újranyitásának és módosításának lehetőségét.