A magyar animáció új nemzedékének munkáiból mutatott be válogatást a 69. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (Berlinale) alkalmából a német fővárosban működő magyar kulturális intézet, a Collegium Hungaricum Berlin (CHB).
A CHB régi törekvése, hogy a magyar kultúrát nemzetközi összefüggésekbe ágyazva mutassa be Németország globális kisugárzású művészeti központként számontartott fővárosában. A CHB neo-bauhaus stílusú belvárosi épülete teljesen megtelt csütörtök este, amikor a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) Animáció tanszékén készült alkotásokból összeállított válogatást vetítették a Berlini független filmes buli (The Berlin Indie Film Party) elnevezésű rendezvényen.
A CHB a legnagyobb berlini angol nyelvű kulturális magazin, az Exberliner, a Berlinaléval párhuzamosan futó Kritikusok hete (Woche der Kritik) és a város több mint 50 filmfesztiválját összefogó fórum, a Festiwelt közreműködésével szervezte meg a nagy sikerű estet. „A siker titka az lehet, hogy olyan rendezvényekhez kapcsolódunk, amelyek fontosak a városnak és megmozgatják az embereket, és ha ezeknek a keretében tudunk olyan programokat nyújtani, amelyek relevánsak, izgalmasak, de mégis másmilyenek, mint a nagy helyszíneken zajlók, akkor működhet a dolog” – mondta a közmédiának Nagy Márta, a CHB igazgatója.
A MOME válogatásában nyolc rövid animáció és digitális rajzanimáció szerepelt, mások mellett Zénó Mira, Mákó Borbála és Buda Flóra Anna alkotásai. Valamennyien a magyar animáció fiatal nemzedékét képviselik. Bemutatkozásukhoz az adta az apropót, hogy a Berlinale rövidfilmes versenyprogramjába – amelybe világszerte négyezernél is több alkotással pályáztak – bejutott két magyar munka is, Buda Flóra Anna Entropia és Tóth Luca Lidérc úr című animációja.
Nemcsak a Berlinalén, hanem több más nagy szemlén, például Cannes-ban is „szeretik a magyar animációt, ami nem a véletlen műve, hanem az utóbbi évek munkájának az eredménye” – mondta Fülöp József, a MOME rektora, a diplomamunkaként készült Entropia egyik producere. „A Berlinalén nagyon sok fesztiváligazgató és programszervező nézi a filmeket, így az itt megjelenő munkák útja az újabb fesztiválokhoz szinte ki van kövezve” – tette hozzá.
A CHB egy további rendezvényének ötletét az adta, hogy digitálisan felújított változatban tért vissza a Berlinaléra Mészáros Márta Örökbefogadás című filmje, amellyel a rendező 1975-ben első nőként és első magyarként elnyerte a fesztivál fődíját, az Aranymedvét. A CHB-ban a világpremier alkalmából a Kossuth-díjas művész két másik, szintén felújított filmjét – Ők ketten, Napló gyermekeimnek – mutatták be, valamint pódiumbeszélgetést szerveztek a rendező és az egyik leghíresebb német színésznő, Hanna Schygulla részvételével. Ez a program ugyancsak rengeteg látogatót vonzott. „Voltak, akik délután kettőtől este kilencig csodálták Mészáros Márta filmjeit s a rendező és Hanna Schygulla beszélgetését” – mondta az intézet igazgatója, kiemelve: „nagyon nagy élmény látni, hogy ilyen sokan érdeklődnek a magyar és a német filmművészet iránt”.
