A megyeközponti Speciális Iskola szakembereiből álló Help Egyesület második alkalommal pályázott sikeresen a MOL Romániá­nál a zene- és hidroterápiás foglalkozásokra, idén hat csoportban  harminchét súlyos és halmozottan sérült gyermek vesz részt a programban. A Speciális Iskola sepsiszentgyörgyi és oltszemi diákjai mellett a speciális óvodai csoport kicsinyeit is fejlesztik ily módon, azt is mondhatni, az óvodások három gyógypedagógusának köszönhetik mindannyian a lehetőséget, hisz ők írták meg a pályázatot, ők indokolták meg, hogy miért fontos a vizes, zenés fejlesztőmódszer.

Bereczki Zsuzsa, Czinczok Orsolya és Varga-Orbán Boróka gyógypedagógusok az Árvácska Napközi Otthon speciális csoportjában nevelik, fejlesztik a kis ovisokat, és mindhárman úgy tartják, az egyéni és csoportos fejlesztések mellett éppen olyan fontos, hogy a gyermekek a valós életet tapasztalják meg, hétköznapi problémákkal szembesüljenek, és erre nagyon jó alkalom minden olyan helyzet, amely új kihívást jelent számukra. Ilyen lehetőség a zene- és hidroterápiás foglalkozás is, mert amellett, amit konkrétan jelent ez számukra, sok egyebet is megtanulnak, sokféle készség fejlődik ki bennük – mondották. Sugásfürdőre el kell utazni, ott levetkőzni, zuhanyozni, megtanulni, hogyan mennek be a medencébe, le kell győzniük a víztől való félelmüket, bízniuk az oktatóban, majd a vízből kijövetelkor ismét zuhanyozni, öltözni, hajat szárítani. Természetesen, ez nem mindenkinek megy önállóan, de a cél, hogy egyre több mindent tudjanak a gyermekek maguktól megtenni. Tavaly volt, aki félt a zuhanytól, a hajszárító zúgásától, de a program végén látták a fejlődést, és azért pályáztak újra, hogy folytathassák a foglalkozásokat – ecsetelték a program kezdeményezői.

A három óvodai gyógypedagógus és a nagyobb gyermekek fejlesztő szakemberei nem a medence széléről követik a tevékenységeket, hanem ők is a vízben vannak. Aki fél vagy olyan súlyos mozgáskoordinációs problémája van, hogy egyedül nem boldogul, annak fogják a kezét, és nagyon jó segítői Szabó Jenő szakképzett búvárnak, aki irányítja a foglalkozásokat. Mintha csak arra született volna, hogy nyugalmat árasszon, a gyermekek legyőzik félelmüket, izgágaságukat, s bár ezt legtöbben nem tudatosan teszik, jó látni, hogy a vízben jól érzik magukat. Zenét hallgatnak a víz alatt, egyes csoportokkal imaginációs gyakorlatokat is lehet végezni, amikor vízen lebegve, behunyt szemmel képzelnek el bizonyos dolgokat és egyszerű mozgásokat végeznek. Ez a multiszenzoriális tevékenység igazi élményterápia, hisz a gyermekek szeretik, és ez a kulcsa a befogadásnak – állítják a szakemberek. Szabó Jenő szerint a vízben az is megtanítható, ami az osztályteremben nem, hisz itt meleg vízben vannak a gyermekek, szól a zene, biztonságban érzik magukat, jó nekik, és ezt az agy is lereagálja. Amit az osztályteremben tízszer-hússzor, százszor kell ismételni, az ellazult állapotban hamarabb rögzítődik, tehát a tanulás is könnyebben megy – mondotta.

A Help–MOL-programban a gyermekek tizennégy alkalommal vesznek részt a fent leírt fejlesztőfoglalkozáson, emellett nyáron Szabó Jenő, a dálnoki Víz Alatti Kutatások Központja menedzsere folytatja azt a tavaly megkezdett multiszenzoriális terápiát is, amelyet az Orange Alapítvány támogatott, és amelyben százötven Kovászna, valamint Brassó megyei gyermek részesült. Utóbbi újdonsága, hogy a terápiás foglalkozásokba a szülőket is bevonják, előbb megtanítják arra, hogy mit, miért és hogyan kell tenni, majd szakember irányításával hozzásegítik őket, hogy maguk is részt vegyenek gyermekeik vízben történő fejlesztésében.

A víz és a zene külön-külön, együtt pedig még inkább csodákra képes – vallják a szakemberek. A sérült gyermekek fejlesztő pedagógusai pedig minden elérhető eszközt és módszert kihasználnak arra, hogy tegyenek a gyermekekért – az említett példa is egy a sok közül.