A kárpátaljai ruszinokról

2019. március 1., péntek, Nyílttér

A Kárpátalján élő, ukrán nyelvjárást beszélő keleti szláv népcsoport – amelyet hol ruszinnak, hol ruténnek neveznek – lélekszáma mintegy 800 ezer fő, a középkor folyamán (13–14. sz.) a Kárpátokon túlról települt be jelenlegi élőhelyére.

Egy 2008-ban megjelent, akadémiai kiadású földrajzi lexikon szerint Ukrajna lakosságának 78 százaléka ukrán, és közülük 2 százalék a ruszin, akiket egyedül az ukránok nem ismernek el kisebbségként. 1990-ben a Ring című szabadelvű napilapban Kőszeghy Elemér ungvári tudósító kérdezte: Ruszinok pedig nincsenek, vagy mégis?! A nacionalista és idegengyűlölő ukrán kormány mindenesetre próbálja eltüntetni, magába olvasztani őket. A Hármashatár című lap kárpátaljai szerkesztőségének segítségével próbáljunk eligazodni ebben a kérdésben.

A Kárpátok ezen részét már Plinius is – aki a római népek történetével foglalkozott – Rhuténiaként emlegeti. Ugyanakkor az ukrán nép csak a XIV–XV. században jött létre! Hogyan lehetnek akkor ukránok az itt lakók? Kárpátalja 1944-et megelőzően sohasem volt része Ukrajnának…

Ami az elnyomást illeti, tény, hogy a magyar uralkodó osztály sem kényeztette el a ruszinokat, miként a földhözragadt ottani magyarságot sem. Ennek ellenére, vagy éppen ezért, a magyarság szabadságharcaiban a ruszinok mindig vállvetve harcoltak a magyarokkal. Példa erre többek között a Rákóczi-szabadságharc, amikor a nagyságos fejedelem „fidelissima” néven emlegeti ezt a népet, amely saját nyelvvel, saját iskolával és kultúrával rendelkezik. Az eltelt 45 évben az elukránosítás gépezete sikeresnek mondható: az igazi ruszin nyelvet már csak a falvakban és az idősebb korosztály ismeri.

A Kárpáti Ruszinok Társaságát jóformán a 24. órában alakították meg. Számítanak a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség támogatására, valamint azon ruszin társaságokra, amelyek az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában működnek. Szeretnének szoros kapcsolatokat kiépíteni a felvidéki ruszinsággal, amely saját könyvkiadással, iskolahálózattal, tévéadással rendelkezik. Hogy mit akar a Kárpáti Ruszinok Társasága? Mindenekelőtt azt, hogy személyi igazolványukban valahára ne ukránként, hanem ruszinként szerepeljenek. Szeretnék bevezetni a ruszin nyelv oktatását is, felkutatni a még meglévő hagyományokat; könyveket, lapokat kiadni ruszin nyelven. Gazdasági és politikai önállóságot harcolnának ki Kárpátaljának, a magyarokkal, ukránokkal, németekkel, románokkal, oroszokkal együtt. Olyan autonómiát akarnának, amelyben nemcsak papíron, hanem a gyakorlatban is egyenrangú minden nép, nyelv, kultúra. Szemük előtt Svájc, illetve a Vajdaság példája lebeg.
Befejezésül a ruszin himnuszból idézek, mert az is volt nekik: „Kárpátalja ruszin népe, elég volt az álomból!”

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 521
szavazógép
2019-03-01: Nyílttér - Puskás Attila:

Vörös zsiványok éjszakája

Hetven év telt el 1949. március 3-ától. Ez a nap emlékezetes maradt azok számára, akik majd csak 14 év után láthatták meg egykor boldog életük kedves tájait. Ezen a tél végi zord, fagyos napon a kora hajnali órákban lepték meg azokat a földbirtokosokat a kommunista Románia végrehajtó pribékjei, akiknek az 1945-ös földreform még meghagyott 50 hektárt a tulajdonukban. A vörös zsiványok hatalmukat fitogtatva fenyegető parancsszavakkal hajtották ki otthonukból az álmukból felébresztett tulajdonosokat a legkisebbtől a legidősebbig a kint várakozó teherautóhoz, saját törvényükre is fittyet hányva, megfelelő öltözék, élelem és értéktárgyak nélkül.
2019-02-28: Belföld - :

Panaszkodtak a székelyföldi románok

Viorica Dăncilă miniszterelnök és Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt elnöke fogadta a székelyföldi románok képviselőit, akik többek között arra panaszkodtak, hogy Kovászna, Hargita és Maros megye voltaképpen a román és a magyar állam kettős fennhatósága alatt működik.