Tegnap tartották Kassán a NATO-országok Bukarest 9 (B9) formátumában szervezett csúcstalálkozóját, melyen Bulgária, Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia és Szlovákia államfője mellett részt vett Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is. Felszólalásában Klaus Iohannis aggodalmát fejezte ki a Fekete-tenger környéki helyzet alakulásával kapcsolatban olyan körülmények között, hogy Oroszország „továbbra is veszélyezteti a térség stabilitását” és kifejtette: „egységes megközelítésre van szükség a teljes keleti szárnyon”.
Az államfő szerint a NATO kelet-európai szövetségesei nagyobb figyelmet és több támogatást érdemelnének. Áder János köztársasági elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy olyan új biztonsági kihívásokkal kell számolnia a NATO-nak, mint a klímaváltozás, a növekvő migrációs nyomás vagy az Európában fokozódó terrorveszély. A magyar államfő fontosnak nevezte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azon kijelentését, amely szerint nem a bürokráciát kell növelni, hanem a védelmi képességeket javítani. A csúcsértekezleten nyilatkozatot fogadtak el, melynek tizenegy pontja többek között a növekvő biztonsági kihívásokra, és az Egyesült Államok haderejének megerősítésére vonatkozik a keleti szárnyon. A kilenc államfő aggodalmát fejezi ki a kelet-ukrajnai helyzetért, és kiáll az Oroszország ellen folytatott elrettentési politika megerősítése mellett. Az aláírók elkötelezettségüket fejezik ki a NATO és az Európai Unió közötti kapcsolat szorosabbá tétele mellett.
