Nemzedékről nemzedékre felcímmel családtörténeti témát választottunk a Háromszék pénteki számában megjelenő keresztrejtvény-sorozatnak – Kisgyörgy Zoltán és Forrai Tibor munkájának –, ugyanis nincs olyan idősebb vagy fiatalabb olvasónk, aki ne egy ágas-bogas régebbi, de ma is élő család tagjaként küzdene a mindennapok legváltozatosabb helyzeteivel-történéseivel, s aki szívesen olvasna talán ismeretlen adatokat saját családjáról. Mivel a téma szélesebb érdeklődésre tart számot, és a nagyvilágban élő háromszékiek, székelyföldiek számára is érdekes lehet, úgy döntöttünk, a nyomtatott kiadásunkban a rejtvények mellett közölt családtörténeti ismertetőt internetes kiadásunkban is közzétesszük (két hónap csúszással, hogy a rejtvényfejtés izgalmai is megmaradjanak).
Az emberek többsége alig két-három nemzedékre képes visszatekinteni. Szüleit, nagyszüleit, esetleg dédszüleit, valamint a generációjukhoz tartozó rokonokat valószínűleg mindenki ismeri, de a korábbi ősöket, azok pontos rokoni kapcsolatait már aligha. A családtörténeti kutatás hidat képez múlt és jövő között, összeköti a nemzedékeket, oly módon, ahogyan azt még az emléktárgyak sem képesek – a diósgyőri Diószeghyné Kanyó Emíliát idéztük, aki azon munkálkodik, hogy csokorba szedje a Székelyföldről Európa minden részébe elvándorolt Kanyó nemzedékek históriáját. Kanyók élnek a Kárpát-haza több vidékén, a Bácskában, de a messzi Német-, Francia- és Svédországban, Ausztriában is. A népes háromszéki famíliának eleddig hét találkozója volt, amelyekből kettőt Háromszéken, Maksán (2012) és Sepsiszentgyörgyön (2015) tartottak.
Kanyó Albert vártemplomi megyebíró
A Kanyók 1592 és 1714 között öt alkalommal részesültek nemességben az erdélyi fejedelmektől és a magyar királyoktól. A legősibb Kanyók Háromszéken éltek és székely eredetűek voltak. „Az első fennmaradt nemesítő levelük 1591. január 16-án Gyulafehérváron Báthory Zsigmondtól kelt. Ebben Kanyó János kézdiszéki lófőt (aki e címet Báthory Istvántól szerezte), illetve annak testvérét, Györgyöt címeres levéllel illeti. Házukat minden adó, szolgálat, tized, kilenced és kepe terhe alól örökre mentesíti. Elrendeli Ravazdy Györgynek, Várhegy vára kapitányának, valamint a többi illetékesnek e felmentés érvényesítését. Kanyó János felmenője Kanyó László volt, akit egy 1548-ban kelt testamentumban lécfalvi Bak Péterné örökén élő hűséges jobbágyként említenek” – írja dr. Kanyó Balázs, a család ktatója, a Szegedi Tudományegyetem neurológiai klinikájának orvosa.
A XVII. század elején sok Kanyó nevű család élt Lécfalva és Várhegy környékén, s a történelem fintora, hogy most egy Kanyó nevű sem él Lécfalván. A nagyborosnyói születésű id. Kanyó Albert, a sepsiszentgyörgyi református vártemplom gondnoka, két fiúgyermek édesapja mesélte, hogy a jelenlegi Kanyók fészke Nagyborosnyó. „Ott élt a nagy vásárok verekedős embere, a két méteres Kanyó Ferenc, akkor a nagy bajuszú Kanyó, az én keresztapám. Ott élt buszos Kanyó Lázár. Gyermekkoromban élt Borosnyón vagy hét Kanyó família. Most él a faluban Kanyó Domi bácsi fia, idős Kanyó Antal és annak fia, a vállalkozó ifj. Kanyó Antal, aki Nagyborosnyó község alpolgármestere.” E sorok írójának személyes ismerőse az Angyaloson élő Kanyó István, a „színes Kanyó-címer másolatának” őrzője, aki eleddig csak egy Kanyó-találkozóról hiányzott.
Ifj. Kanyó Antal alpolgármester
Az orbaiszéki Kanyók a török-tatár dúlást követően Szatmárba, másik része Nógrád megyébe került, ahol jobbágyi birtokokat kaptak. A tavalyi nemestilicsi – Zala megye – találkozóra cukorból és dióból készített egy olyan grillázstortát Vass-Kanyó Magdolna, amely a Kanyó nemzetség 1564-es címerét ábrázolja, s amelyet a Tilicsen jelen levő népes rokonság fogyasztott el. Miként megtudtuk, a találkozók folytatódnak. A Kanyók ebben az esztendőben a Nógrád megyei Varsányon találkoznak augusztus 3-án, ugyanis a község polgármestere Kanyó Judit.
