— Tekintve a fejlődési célokat, még maradtak helyek, amelyeket a szeptemberi felvételi időszakban szeretnénk betöltetni, különös tekintettel az idén induló új szakra, az ipari biotechnológiára.

— Milyen kínálatai vannak az egyetemnek a felvételizni szándékozó fiatalok részére?

— Kihelyezett egyetemi tagozatunk hét szakának mindenikére vehetünk még fel fiatalokat. A négy gazdasági szak hároméves, az itt végző egyetemisták közgazdászoklevelet kapnak. A közigazgatási szak szintén hároméves. A környezetmérnökit és az ipari biotechnológiát végzők négy tanulmányi év után mérnöki oklevelet kapnak. Az őszi felvételi időszak szeptember 8—18. között lesz, szeptember 1—10. között pedig felvételit tartunk a kétféle mesteri képzésre is. Ennek az egyetem utáni képzésnek a pontos megnevezése: Üzleti tudományok menedzsmentjének fejlesztése. Ez óriási fejlődést jelent, hiszen nálunk ez lesz az első posztgraudális képzés. Egy évet tart a mesteri képzés azon volt hallgatóinknak, akik nálunk végezték a hároméves kollégiumi képzést, és itt, helyben kiegészítették tanulmányaikat a negyedik évvel. Kétéves a mesteri képzés mindazon egyetemi oklevéllel rendelkezőknek, akik máshol, más egyetemen végeztek, legyen az gazdasági, mérnöki, jogi, orvosi vagy tanári. Szintén kétéves lesz azon végzőseink számára, akik már a bolognai folyamat szerint az idén nálunk végezték a hároméves egyetemi képzést.

— Miért akarják beindítani az ipari biotechnológiai szakot a már tavaly beindított környezetmérnöki szak mellett?

— A rendszerváltás óta eltelt tizennyolc év alatt szemléletváltás következett be a mérnökképzésben mind az Európai Unió államaiban, mind Romániában. Most már nem annyira keresettek a hagyományos mérnöki szakok, mint pl. az elektrotechnika, a hidromechanika, a gépészet vagy akár a vegyészet. Ezekben a szakágazatokban nem tudjuk felvenni a versenyt a Nyugaton végzett szakemberekkel. Másodsorban a környezetvédelemben és az élelmiszeriparban nagyon sok kihívás és lehetőség vár reánk. Ugyanis ma már nem valamely cégre, hanem annak minden termékére ki kell váltani a környezetvédelmi engedélyt. Harmadsorban küzdenünk kell a környezetnek ártó ipari technológiák kiküszöböléséért. Ugyanakkor minden, hazánkban termesztett árunak vagy gyártott terméknek meg kell felelnie az EU-s szabványoknak. Ha nekünk ez nem sikerül, akkor oda jutunk, hogy a román ipari és mezőgazdasági termékek a hazai üzlethálózatokból is kiszorulnak. Ezt nem szabad megengednünk. Ebben jutnak majd nagy szerephez a környezetmérnökök és az ipari biotechnológiát végző hallgatóink. A környezetmérnökök hatástanulmányt fognak készíteni a gyártandó termék előállításáról, és ha ennek alkotóelemei több szennyező anyagot juttatnak a légkörbe, mint amennyit az európai uniós szabványok előírnak, akkor ezeket nem lehet majd gyártani. A Babeş—Bolyai Tudományegyetem szenátusa átfogó tanulmány alapján határozta el, hogy itt, nálunk, Sepsiszentgyörgyön fogja beindítani az ipari biotechnológia szakot román és magyar nyelven.

— Mi az újdonság az idén induló ipari biotechnológia szakon?

— Ebben a szakban óriási, nálunk még kiaknázatlan lehetőségek rejlenek. Gondolok itt olyan élelmiszer-ipari technológiákra, amelyek baktériumok és növényi kártevők nélküli gyümölcsöket és zöldségeket nemesítenek, úgyhogy azoknak megmarad a saját ízük és zamatuk. Ezen a szakon hírneves kolozsvári és magyarországi professzorok fognak tanítani. Itt a hallgatók majd elsajátítják a pályázatok megírását, a hatástanulmányok elkészítési módját, és bele fognak kapcsolódni a kutatásokba is. Végül pedig azt kell mondanom, hogy a környezetvédelem, valamint az ipari biotechnológia hatékony alkalmazása nélkül ma már nem tudjuk felvenni a versenyt az Európai Unió más tagállamaival. Itt kell nekünk bizonyítanunk. Szakemberhiány mutatkozik a környezet- és biotechnológus mérnöki szakterületen, míg a gazdasági szakok telítődnek. A környezetvédelem és a biotechnológia terén sok jól fizetett munkahely jöhet létre.