Első ízben 2000-ben lett elnök Patrubány Miklós, akkor Boross Péter volt miniszterelnök ellenében nyert. Ezúttal ellenjelölt nélkül indult, mert visszalépett az egyetlen ellenjelölt: Mikola István országgyűlési képviselő, volt egészségügyi miniszter.
Az elnökhelyettesi tisztséget a következő négy évben is L. Németh Erzsébet tölti be. A Kárpát-medencei régió elnöke továbbra is a Kolozsváron élő András Imre lesz, aki 1990-től hat éven át volt a román parlament képviselője.
Új elnök került a Kárpát-medencén kívüli régió élére az Adelaide-ben élő, 48 éves Ladó László személyében, aki egyben a Dél-Ausztráliai Magyar Egyesületek Szövetségének elnöke is.
A tisztújító közgyűlés megválasztotta a két régió elnökségének 11—11 tagját is. Hasonlóképpen megválasztotta az etikai bizottság, a felügyelő bizottság, a szabályzat-felügyelő bizottság, valamint a stratégiai bizottság hat-hat tagját is.
A tisztújító küldöttgyűlésnek otthont adó Magyarok VII. Világkongresszusa szerdán ért véget. A kongresszuson számos határozat született: köztük az egyik felhatalmazta a Magyarok Világszövetségét, hogy járjon el az 1956-os szovjet bevonulás miatt okozott károk megtérítése érdekében. Határozat született arról is, hogy újabb népszavazást kezdeményeznek a határon túli magyarság állampolgárságának ügyéről, s ennek kiírásához legalább egymillió aláírást akarnak összegyűjteni a törvényben előírt 200 000 helyett.
Fordulatra van szükség a magyarság életében erkölcsileg, szellemileg, ha ez a nép élni akar — hangoztatta Patrubány Miklós. Kiemelte, hogy az előző, 2004-ben tartott világkongresszus óta tekintetüket Kelet felé fordították, ,,ahonnan származunk". Az elmúlt négy év során az Egyesült Államokban létrejött egy magyarságtudományi intézet, amelynek célja ,,áttörni azt a hitet, hogy finnugor származékok vagyunk". Ez az intézet adta ki a Magyarságtudományi tanulmányok című gyűjteményt, amelynek angol nyelvű változatát csütörtökön mutatták be. Az intézet gondozásában megszületett az első angol nyelvű magyarságlexikon, a Magyarság Világenciklopédia Pungur József szerkesztésében.
A nemzet jelenlegi állapotáról szólva Patrubány Miklós egyebek között arról beszélt, hogy sorra olyan események történnek, döntések születnek, amelyek a magyarság számára negatív üzeneteket fogalmaznak meg. Ezek közé sorolta, hogy szerinte a parlamenti képviselők gyakorlatilag olvasatlanul szavazták meg a nagy horderejű lisszaboni szerződést, az alkotmánybíróság 18 éve lényegében törvénytelenül működik, mivel nincs elfogadott ügyrendje. Támadta a miniszterelnököt is, aki véleménye szerint ,,bocsánatkérés nélkül káromolhatja a hazát". Szerinte a magyarság számára megjelenő sok negatív üzenet közvetlen összefüggésbe hozható az alacsony gyermekvállalási kedvvel, a magas szintű alkoholizmussal, a rendkívüli elszegényedéssel. Ezek a folyamatok — tette hozzá — egyre inkább továbbgyűrűznek a trianoni döntés nyomán elcsatolt területeken élő magyar közösségek irányába is.
A Magyarok VII. Világkongresszusára összesen ezer küldött kapott meghívást a világ minden tájáról, közülük mintegy hétszázan-nyolcszázan jelentek meg. A kongresszus keretében összesen tizenkét konferenciát rendeztek a magyarság múltjával és remélt jövőjével kapcsolatban.
