Bár van némi remény a civilizált közúti közlekedés beindulására, mert legújabban arról az örömteli eseményről értesültünk, hogy Moldvában elkészült az első autópályaszakasz, amely egy méter hosszú. A vállalkozó szellemű autópálya-építőnek az egész potom 4500 eurójába került, és értesültünk arról is, hogy milyen eszközöket és anyagokat használt a munkálatokhoz. Többek közt gépeket, homokot, betont, vasat, hat lapátot, egy kiló szeget. Azért is sikerülhetett ilyen olcsón megúsznia a dolgot, mert roppant gyorsan dolgozott, és, valószínű, nem lopta meg saját magát.

Kezdetnek ez sem rossz. Lám, máris mutatkozik eredménye az arról született kormányhatározatnak, hogy megépül a Jászvásár–Marosvásárhely autópálya. Az igaz, hogy ezt az egyméteres szakaszt egy magánszemély építette meg saját költségén, de hátha kerül még ilyen kezdeményező szellemű ember. Nem is kellene több, csak 180 ezer, és így egy év alatt elkészülhetne a beígért 180 km autópálya, amit régi-új közlekedési miniszterünk, Răzvan Cuc most megígért.

Úgy látszik, tanult előző miniszterkedése kudarcából, amikor egy métert sem ígért, és bár betartotta akkori ígéretét, mostanra megváltozott, és ígérni is mert. Majd csak kerül valami ürügy, ami miatt nem tudja betartani a szavát. Szegény, még meg sem melegedett a miniszteri székében, és máris nekiestek a múlt heti vonatszerencsétlenségek miatt, pedig csak három vonat siklott ki, amikor több is kisikolhatott volna. Cuc úr felelősségre vonta a vasúttársaság személyszállításért felelős igazgatóját, akit ráadásul pofátlan tévések déli álmából ébresztettek fel.

Az igazgató hamar tisztázta magát, mondván, hogy a vasúti pálya minőségéért nem is ő, hanem valaki más a felelős, mert ugyebár nálunk mindennek külön felelőse van, és így nagyon jól lehet a felelősséget másra hárítani. A javításokat végzők persze rögtön azt mondják, hogy nincs pénz a pálya vagy a vasúti hidak felújítására. A kormány pedig annyi pénzt biztosítana a költségvetésből, amennyit kérnek, csak éppen Iohannis megtámadta a költségvetési törvényt, mert az szerinte rossz, és különben is későn nyújtották be. Így aztán a végén senki nem lesz hibás.

Ha netán mégis lesz költségvetés, úgysem valósul meg semmi, mert mire a közbeszerzéseket meghirdetik, és azokat megnyeri valaki, majd annak eredményét természetesen megfellebbezik, eltelik az év.

Azon sírdogálunk, hogy a vonatok lépésben haladnak, de sajnos a 13 680 km vasúti hálózatból 9908 nem biztonságos. A 4739 vasúti hídból 3115 veszélyesen romos állapotban van. Évente viszont csak 12 km vasutat újítanak fel. Ezek ismeretében úgy tűnik, sokkal jobb lenne, ha olyan vállalkozók kerülnének, mint a moldvai autópálya-építő, és mindegyikük vállalná egy-egy méter vasúti pálya felújítását. A sínleszorító csavarokat ki sem kell szedni, mert azok legtöbbször már maguktól kiesnek. A köveket meg a talpfák közé visszaveregetni igazán gyerekjáték. A sínek újrahasznosíthatók, van a sepsiszentgyörgyi állomáson száz évnél régebbi, Diósgyőr feliratú is.

A vonatok sebességét a rossz vasúti pályák miatt levitték 5 km/óra körülire, de a legbiztonságosabb a 0 km/óra lenne.