Amelyek arról tájékoztatnak, hogy merre s milyen távolságra található a legközelebbi gázcsap. Ami ugyanvalóst hasznos és főként nagyon fontos információ – de hogy miért kell egy amúgy is megviselt fa törzsére felszerelni, az talány.

Amúgy ezeknek az adattábláknak történetük is van. Még a tél folyamán egy másik, a hídhoz közelebbi fa törzséből alig fejmagasság fölött kinyúló vastag ágán hivalkodtak, de a tavaszi „kozmetikázás” során az a bizonyos ág fűrész általi eltávolításra ítéltetett. Bizonnyal nem azért, mert természet- és tájidegen tárgyak csúfították kérgét, hanem mert szakemberek úgy ítélték meg, ártalmas lehet emberre, autóra egyaránt, és bölcs előrelátással – emlékezzünk csak a hét végi erős szélre, mely fenyőfát is csavart ki tövestől a városban – a kár és veszély megelőzése mellett döntöttek. De a cég, melynek – és ezt nem vitatjuk – fontos, hogy szükség esetén pillanatok alatt rendelkezésre álljanak a kellő tudnivalók, megátalkodott makacssággal újra egy élő fára szerelte vissza az eligazító táblácskákat.

Nem első és nagy valószínűséggel nem is utolsó eset, hogy fák törzsét hirdetőtáblának használjanak természetszeretettel nem vádolható feleink. Néhány éve egyik vendéglő biggyesztette jó nagy csavarokkal cégérét az út fölé kihajló fa derekára, nemrég egyik intézmény előtt kaptuk lencsevégre a járdaszigetben meghagyott vén gesztenyére szegezett, a bejárat szabadon hagyására vonatkozó felszólítást. Hogy józan belátásra vagy külső beavatkozásra távolították el, nem tudni, de tény, hogy rövid időn belül a reklám is, a közlekedési jel is eltűnt. Hátha a gázosoknak is szól valaki, hogy az olyannyira szükséges táblácskáik elhelyezésére találjanak valami más, kevésbé természetromboló megoldást.