Semmilyen előrelépés nem történt Romániában az igazságügy helyzetét megfigyelés alatt tartó úgynevezett Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (CVM) legutóbbi országjelentésében megfogalmazott ajánlások teljesítése terén – jelentette ki Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke hétfőn Bukarestben, amikor a Politikatudományi és Közigazgatási Egyetem díszdoktorává avatták.
Kifejtette: az EB olyan, mint egy futballbíró, és gyakran szembesül azzal, hogy a „szabálytalankodásért megrótt játékosok” reklamálnak. Az előadó szerint azonban az EB-nek az a feladata, hogy fenntartsa az unió alapértékeit, köztük a jogállamiságot. Timmermans leszögezte: az uniós intézményrendszer három alappillérét – a demokráciát, jogállamiságot és emberi jogokat – nem szabad kijátszani egymás ellen, az EB és a Velencei Bizottság mindig szót emelt az ellen, ha például a végrehajtó hatalom a demokratikus választásokon nyert felhatalmazásra hivatkozva megpróbálta ellenőrzése alá vonni az igazságszolgáltatást. „Az ellensúlyok nélküli demokrácia valójában a többség diktatúrája” – figyelmeztetett az EB alelnöke.
Hozzátette: ahol sérül a jogállamiság, ott óhatatlanul nő a korrupció, és megkérdőjeleződik az is, mire költik az európai uniós alapokat. Ezzel indokolta az EB azon kezdeményezését, hogy az uniós támogatásokat kössék össze a jogállamiság kérdésével. Timmermans kitérő választ adott arra az újságírói kérdésre, hogy az EB Románia esetében is aktiválni akarja-e a jogállamisági mechanizmust. Elismerte, hogy a büntetőjog alkotmányellenesnek bizonyult előírásait ki kell javítani, szerinte azonban ezt úgy kell megtenni, hogy ne akadályozza a korrupcióellenes harcot. Az EB első alelnöke hétfő este Viorica Dăncilă miniszterelnökkel is találkozott, megbeszélésükről azonban a kormány szűkszavú közleménye nem árult el részleteket.
A CVM legutóbbi, tavaly novemberben közzétett jelentésében az EB úgy értékelte, hogy Romániában az utóbbi években visszalépések történtek az igazságügyi reform és korrupcióellenes harc terén és a korábbi „házi feladatoknál” jóval több, összesen 12 konkrét ajánlást fogalmazott meg a brüsszeli monitoring lezárásának feltételeként. Bukarest az ország 2007-es EU-csatlakozásakor vállalta az igazságszolgáltatásában tapasztalható hiányosságok felszámolását, a reformfolyamatot pedig az EB egy értékelési mechanizmus keretében figyelemmel követi. Több uniós tagország ennek lezárásától tette függővé Románia felvételét a schengeni térségbe.
Az EU-nak mindenre fel kell készülnie
Az Európai Unió következő hétéves pénzügyi keretének meg kell felelnie mind a közösségi prioritásoknak, mind az új kihívásoknak, melyeket nem lehet mindig előre látni, jelentette ki tegnap Frans Timmermans, az Európai Bizottság (EB) első alelnöke Bukarestben, ahol az uniós tagállamok EU-ügyi miniszterei és államtitkárai az európai intézmények képviselőivel közösen vitatják meg a 2021–2027-es pénzügyi kerettel kapcsolatban felmerülő kérdéseket. Timmermans elmondta: „rendkívül bonyolult művelet” megkötni egy egyezményt előbb a tagországok, majd az Európai Unió Tanácsa, az EB és az Európai Parlament között, most azonban még nehezebb a helyzet, mivel Nagy-Britannia kilép az unióból. Emellett az EU egy sor új kihívás elé néz; amit nem láttak előre, az a „nagyfokú bevándorlás. Azonban ennek is megfeleltünk” – jelentette ki.
