SZÖKEVÉNYBŐL EP-KÉPVISELŐVÉ vedlene Sebastian Ghiţă. A több korrupciós perben vádlott, Szerbiába szökött volt szociáldemokrata politikus és üzletember azonban nem egykori barátja, Victor Ponta volt kormányfő új pártjában kovácsolna mandátumot a mártírkodásból, hanem az Egységes Románia Párt listavezetője lesz, azé az alakulaté, amely a Nagy-Románia Párttal szövetségben akart indulni az európai parlamenti választásokon, ezt azonban a Központi Választási Iroda nem hagyta jóvá, és döntésével a legfelsőbb bíróság is egyetértett.
Ghiţă ugyan korábban még azt állította, hogy soha nem tér vissza a politikába, meghozhatta a kedvét, hogy nemrég a ploieşti-i ítélőtábla visszavonta az ellene hozott letartóztatási parancsot, így elviekben akár haza is térhet. Meg is erősítette a hírt, hogy indul, ami pedig a választási programját illeti, nyilatkozatában egyszerre támadta „Soros szolgáit”, a muszlimokat, Tudorel Toadert, Laura Codruţa Kövesi „bűnszövetkezetét”, a #rezistesek „randalírozó bandáit”, Románia külföldi kizsákmányolóit és Brüsszel „hercegeit”. (Főtér)
ELÉGEDETT A KORMÁNYFŐ. Hatvanhét európai uniós dossziét sikerült lezárnia eddig a román EU-elnökségnek, amely „hatékony és minőségi mandátumot” tudhat maga mögött – jelentette ki Viorica Dăncilă miniszterelnök, aki szerint a kormány, a miniszterek és az ország brüsszeli állandó képviselete kellő szakértelemmel és felelősséggel látja el feladatát, és alig két hónap alatt annyi eredménnyel büszkélkedhet, amennyiről más elnökségek csak mandátumuk végén számolhatnak be. Románia 2019. január elsején vette át az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét, mandátumának teljesítését pedig Dacian Cioloş volt független kormányfő bírálta, aki szerint országa „politikailag elszalasztja ezt a pillanatot, amelyre valószínűleg 15 év múlva kerül sor ismét”. Hozzátette: tudja, hogy Románia uniós állandó képviseletének szakmai csoportja kompetens, nagyon jól végzi a munkáját, és ebből a szempontból a dolgok jól haladnak, azonban politikai téren „szinte jelen sincs”, holott ennél jobb alkalom, mint az EU Tanácsának elnöksége, nem lett volna arra, hogy az ország saját projekteket és ötleteket mutasson be európai szinten. Cioloș szerint az igazságszolgáltatás és a jogállam elleni támadások miatt a jelenlegi kormánynak alig van hitele Európában. (Agerpres)
MEGLEPŐ FORDULAT. Kilépett és határozottan elhatárolódott Dacian Cioloş pártjától Raluca Prună, aki Cioloş szakértői kormányának igazságügyi minisztere és a Románia Együtt Mozgalom (a végül PLUS néven bejegyzett pártot indító mozgalom) egyik alapítója volt. Indoklásul azt hozta fel, hogy a párt veszélyes, meddő és komolytalan vitákba bonyolódott egy vezetőségi tag, Oana Bogdan által felvetett komoly témáról, nevezetesen a tulajdonjogról, ami állítólag nem érdekli a nyugati embereket, habár ezt semmilyen statisztika nem támasztja alá. Prună szerint Románia gondja ma nem a tulajdonjogr ól való lemondás, hanem elsősorban az államosítás hatásainak orvoslása, ami 30 évi posztkommunizmus alatt sem sikerült – írta. Meglepőnek tartja, hogy valaki a PLUS nevében kitart egy súlyos melléfogás mellett, ami tudatlanságról árulkodik, politikailag pedig még nagyobb baklövés. „Jogászként és választóként is azt akartam hallani, hogy a PLUS az államosítás igazságtalanságait próbálja helyrehozni” – szögezi le. (22)
