Márky Dániel, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának konzulja és Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke tárlatmegnyitó beszé­dében egyaránt azt emelte ki: az 1848–49-es forradalomra és szabadságharcra való megemlékezésekkor többnyire csak a férfiak – Kossuth, Széchenyi, Bem, Székelyföldön Gábor Áron – kerülnek újra és újra a figyelem középpontjába, holott mellettük a nők is aktív szerepet játszottak történelmünk alakításában: sokan álruhában katonáskodtak, nem egyről csak akkor derült ki, hogy a gyengébb nem képviselője, amikor megsebesült.

Még többen a hátországban végezték a történelem által rájuk szabott feladatot, egyenruhát varrtak, lőport készítettek, rezet gyűjtöttek, a tehetősebbek anyagilag támogatták a szabadságharc ügyét. És nemcsak a szabadságharc leveréséig, de azután, a megtorlásban is sorsközösséget vállaltak a férfiakkal, emelték ki a szónokok. Márky Dániel azzal zárta beszédét: időszerű, 1848 szellemiségéhez méltó a tegnap megnyílt kiállítás, hiszen a maguk módján harcukat megvívó honleányok nélkül a forradalom soha nem tudott volna olyan erkölcsi magasságba emelkedni, amire ma méltán lehetünk büszkék. Tamás Sándor Velcsuj Jusztina alakját idézte fel, kiemelve: emléke nagyrészt feledésbe merült, de a Háromszéki honleányok című kiállítás ismét a köztudatba emeli Gábor Áron hűséges társát.

Szebeni Zsuzsa, a kiállítást szervező Balassi Intézet – Magyarország Kulturális Központja sepsiszentgyörgyi irodájának vezetője hangsúlyozta: a forradalmi idők forradalmi cselekedeteket kívántak, a hon asszonyai – így a háromszékiek is –, bánjanak bár tűvel, tollal, karddal, de mindig azt tették, amire a hazának szüksége volt. Hozzátette, a kiállítást formabontó, kánonfeszegető módon állították össze, létrehozása több kulturális intézmény együttműködésének köszönhető. A kiállításmegnyitón közreműködött a Székelyföldi Szablyavívó Iskola, valamint Derzsi Dezső színművész.