„A brüsszeli birodalmi törekvések ma ismét szabadságharcra kényszerítik a magyarokat, az idei tavaszi hadjárat legfontosabb ütközete az európai parlamenti választás lesz” – hangoztatta Németh Szilárd, a magyar honvédelmi minisztérium parlamenti államtitkára, a Fidesz alelnöke tegnap a székelyudvarhelyi március 15-ei ünnepségen. Tőkés László az általa vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) nagyváradi rendezvényén a mindennapi békés „élet-, igazság- és szabadságharcok” megvívására biztatta hallgatóságát. Semjén Zsolt magyarországi miniszterelnök-helyettes ugyanott kijelentette, míg 1848–49-ben pontosan azonosítható volt az ellenség, manapság csak a hatása érezhető az élet minden területén.
Németh Szilárd a sok ezer székelyudvarhelyi ünneplő előtt kijelentette: a magyaroknak azt kell eldönteniük, hogy a magyarok országában vagy egy bevándorlóországban akarnak-e élni. „Ma újabb birodalom terjeszkedik, és nyilvánosan is vállalt célja, hogy eltörölje a szabad nemzetek Európáját és létrehozza az Európai Egyesült Államokat, ahol az európai nemzetek ismét egy birodalmi központ hatalmi és pénzügyi érdekei alá lennének rendelve” – mondta a politikus, hangsúlyozva: 1848-ban a magyarok egy vér nélküli forradalommal, példa nélküli nemzeti egységben harcoltak a nemzet szabadságáért és függetlenségéért a birodalom elnyomásával szemben, és erre kényszerülnek ma is. „Ma a Brüsszelben szőtt bevándorláspárti birodalmi törekvéseknek mondunk nemet. Jogainkhoz, szabadságunkhoz, édes anyanyelvünkhöz, kivívott értékeinkhez, nemzeti jelképeinkhez, a történelmi zászlóinkhoz, keresztény hitünkhöz és kultúránkhoz ma is ragaszkodnunk kell” – hangoztatta a magyar honvédelmi minisztérium parlamenti államtitkára, hozzátéve: az anyaország teljes erejével támogatja a Kárpát-medencei magyarság érdekérvényesítési törekvéseit, így Székelyföldnek a területi autonómiáért és kisebbségi jogaiért folytatott küzdelmét is.
A székelyudvarhelyi ünnepségen Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke a nemzeti jelképek melletti kiállásra és az 1918-as, Erdély és a Román Királyság egyesülését kikiáltó Gyulafehérvári Nyilatkozatban tett román autonómiaígéret számonkérésére buzdította a hallgatóságot, Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke pedig felszólalásában leszögezte: a román hatalom nem tekinthet el attól, hogy Székelyföldön az autonómiaigény népakarat, és ha a románoknak jár az önrendelkezés, akkor ezt a jogot a magyaroktól sem tagadhatják meg.
Tőkés László a nagyváradi ünnepségen kijelentette: „nem engedünk a ’48-ból, ugyanígy a ’89-ből sem engedhetünk”. A magyarság a szabadság népe, mert a Habsburgok uralma, a szovjet kommunizmus és a Ceaușescu-diktatúra ellen is fellázadt, szakadatlan és leveretett szabadságharcaink mai üzenete nem a kudarc, beletörődés, önfeladás és meghátrálás, hanem az újrakezdés, folytatás és kitartás, hiszen szabadság nélkül élni nem lehet – hangsúlyozta. Tőkés szerint ma a tudatot megszállni akaró globalista, baloldali liberális, utódkommunista nacionalista hatalmakkal kell szembeszállni. A politikus felszólalásában elmondta, hogy a nagyváradi magyarság megosztottan ünnepel, az EMNT és az EMNP híveinek ünnepsége után egy órával következik az RMDSZ ünnepsége, „Orbán Viktorék sem tudnak együtt ünnepelni Gyurcsányékkal, még hogyha a nemzet közösségében valamennyi ünneplővel együtt is éreznek” – mondta.
Semjén Zsolt magyarországi miniszterelnök-helyettes szerint az egyetemes magyarságnak is szüksége van arra, hogy minél több erdélyi magyar képviselje az összmagyarságot az Európai Parlamentben. A kereszténydemokrata politikus ugyancsak Nagyváradon, Szacsvay Imre szobra előtt beszélt erről tegnap az RMDSZ központi rendezvényén. Semjén kijelentette: az európai parlamenti választások előtt „őseink és hőseink azt üzenik nekünk, hogy mindnyájunknak el kell menni, és politikai akaratunk kifejezésével megvédeni értékeinket és érdekeinket Európában”. A KDNP-s politikus szerint ma is veszélyben a haza, de nem csupán a mi hazánk, ma is veszélyben a szabadság, de nem csupán a mi szabadságunk, ma is veszélyben a jövő, de nem csupán a mi jövőnk. „Míg 1848–49-ben pontosan azonosítható volt az ellenség, manapság csak a hatása érezhető az élet minden területén – jelentette ki.
Semjén Zsolt tegnap délután az Aradon tartott megemlékezésen is felszólalt, ahol arról beszélt, hogy ha bizonyos jogok csak egyeseknek járnak az Európai Unióban, és mi beletörődünk, hogy nekünk nem, akkor azt fogadnánk el, hogy másodrangú uniós polgárok vagyunk, kevesebbek a többi népnél. „Ami másnak lehet, az nekünk is lehet; ami másnak jár, az nekünk is jár; és ami másnak szabad, az nekünk is szabad. Tehát Arad és 1848 üzenete az, hogy meg akarunk maradni, és a jogainkból, ami minket megillet, nem engedhetünk” – fogalmazott Semjén Zsolt.
