A brit külügyminiszter szerint még sokat kell dolgozni azon, hogy meglegyen a többség a londoni alsóházban a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszeréről szóló, eddig kétszer is nagy többséggel elvetett megállapodás elfogadásához.
Jeremy Hunt, aki az uniós külügyminiszterek brüsszeli találkozójára érkezve nyilatkozott tegnap a BBC televíziónak, kijelentette, hogy „óvatos bizakodásra okot adó” jeleket tapasztal, mivel a megállapodást erőteljesen bíráló képviselők közül is többen most már késznek mutatkoznak az egyezmény támogatására. Hozzátette azonban, hogy „sok még a munka” a többség megteremtése érdekében. Hunt megerősítette, hogy a kormány csak akkor terjeszti harmadszor is az alsóház elé szavazásra a novemberben elért brexitmegállapodást, ha bízik abban, hogy „megvannak a számok” az egyezmény elfogadásához.
Jeremy Hunt egy napon belül a harmadik kabinettag, aki szerint nem teljesen bizonyos, hogy az alsóház a hét második felében esedékes EU-csúcs előtt szavaz a brexitmegállapodásról. Liam Fox külkereskedelmi miniszter a Sky News hírtelevíziónak vasárnap azt mondta, hogy a kormány csak akkor terjeszti be újból szavazásra a brexitmegállapodást, ha a következő 48 órában olyan jelzéseket kap, hogy ezúttal „át tudja vinni” az egyezményt az alsóházon.
Philip Hammond pénzügyminiszter a BBC televízió vasárnapi politikai interjúműsorában nemmel válaszolt arra a riporteri kérdésre, hogy a miniszterelnök által e hétre kilátásba helyezett harmadik szavazást bizonyosan megtartják-e. Hammond is azt mondta, hogy a kormány csak abban az esetben terjeszti be újból szavazásra a brexitmegállapodást, ha bízik abban, hogy ezúttal elegendő számú képviselő hajlandó támogatni az egyezményt. Hozzátette azonban, hogy „még nem tartunk itt”. Hammond a vasárnapi BBC-interjúban kijelentette azt is, hogy „most már fizikailag lehetetlen” Nagy-Britannia kilépése az EU-ból a törvényben rögzített március 29-i időpontban, akkor is, ha a héten lesz szavazás a brexitmegállapodásról, és a képviselők elfogadják az egyezményt, mivel a kilépés előtt több jogszabályt még el kell fogadtatni a parlamentben.
Theresa May miniszterelnök a múlt héten bejelentette, hogy a brexit halasztását kezdeményezi az EU-nál, és ezt az alsóház nagy többséggel támogatta is, bár ehhez az unióban maradó 27 tagország egyhangú beleegyezése is szükséges, és a március 29-i kilépést rögzítő brit törvényt is módosítani kell.
A képviselők januárban 230, a múlt kedden tartott második voksoláson 149 fős többséggel vetették az EU-val novemberben elért brexitmegállapodást. A kormányzó brit Konzervatív Párt alsóházi frakciójának keményvonalas brexittábora és a kisebbségi tory kormány külső támogatója, a szintén erősen EU-szkeptikus észak-írországi Demokratikus Unionista Párt (DUP) elfogadhatatlannak tartja az ír–északír határellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülését célzó mechanizmust (backstop). A backstop-záradék alapján ugyanis az Egyesült Királyság vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, Észak-Írországban pedig az unió egységes belső piacának egyes szabályozói is érvényben maradnának, ha Londonnak nem sikerülne olyan kétoldalú kereskedelmi megállapodásra jutnia az EU-val, amely önmagában feleslegessé tenné e mechanizmus alkalmazását.
A keményvonalas tory brexit-frakciócsoport 22 tagja olvasói levelet jelentetett meg a The Daily Telegraph konzervatív napilap tegnapi kiadásában, szorgalmazva, hogy Nagy-Britannia az eredetileg tervezett jövő pénteki időpontban megállapodás nélkül lépjen ki az EU-ból. Az aláírók szerint ugyanis valójában ez lehetne az előzménye „egy igazán nagyon jó” megállapodás elérésének az EU-val. A londoni alsóház a múlt héten elvetette a megállapodás nélküli brexit lehetőségét, de ez a parlamenti döntés nem bír jogi kötelező erővel.
