Visszatérne a kétfordulós polgármester-választáshoz a kormány kisebbik pártja, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (LDSZ). Erről Călin Popescu Tăriceanu szenátusi elnök kezdeményezett közvitát. A kezdeményezésben az számít igazán újnak, hogy eddig csak az ellenzéki pártok szorgalmazták.
„Számunkra hátrányos az egyfordulós rendszer, amely a nagy pártokat juttatja meg nem érdemelt előnyhöz. Demokratikusabb lenne és persze nekünk is az lenne az érdekünk, ha a polgármestereket két fordulóban választanánk” – jelentette ki a kissebbik kormánypárt elnöke.
Mint ismert, a kétfordulós rendszerhez történő visszatérést eddig csak az ellenzéki pártok szorgalmazták, mivel úgy értékelik, az egyfordulós választás a tisztségben lévő elöljárók újraválasztását segíti, így főleg a kormány vezető erejét képező szociáldemokratáknak (SZDP) kedvez, akiknek a legtöbb polgármesterük van. Az érvelést egyébként alátámasztja, hogy 2012-ben és 2016-ban is egyetlen fordulóban dőlt el a csaknem 3200 települési polgármesteri tisztség sorsa, és minden településen az a jelölt lett a polgármester – akár 20–30 százalékos támogatottsággal is –, akire a legtöbben voksoltak. Tăriceanu kijelentéseit követően Ludovic Orban a Nemzeti Liberális Párt elnöke kijelentett örülnének, ha a parlamenti képviselők, bármely párthoz is tartozzanak, támogatnák – a parlamenti szakbizottságok által negatívan véleményezett – törvénymódosító tervezetüket a kétfordulós választás bevezetéséről a polgármesterek esetében. Orban úgy vélte a kétfordulós rendszer az, amely valódi legitimitást biztosít az elöljáróknak.
A régi rendszerhez való visszatérést nemcsak az SZDP ellenzi, az érzékeny veszteséget jelenthet a magyar érdekképviseletnek is. Egy korábbi, a 2016-os önkormányzati választások előtt lezajlott politikai vita során a RMDSZ úgy értékelte: 10–20 százalékkal kevesebb magyar polgármester lesz Erdélyben, ha a törvény lehetővé teszi, hogy egy második fordulóban a román pártok összefogjanak az első fordulóban élen végző magyar polgármesterjelöltekkel szemben. A szociáldemokraták ugyanakkor azzal is érvelnek a második forduló ellen, hogy az többnyire „negatív” szavazatot eredményez, vagyis már nem a jelöltek programjára voksolnak a választók, hanem főleg valamelyik jelölt ellen szövetkeznek.