A magasabb halálozási arány okaként említette, hogy a nők általában elsősorban a családra, a gyermekekre gondolnak, és panaszaikat csak későn észlelik, későn kerülnek be az ellátórendszerbe. Az is problémát jelent, hogy az infarktus jeleit nem mindig ismerik fel a nők, ezért fontos, hogy a tünetek – a mellkasi fájdalom, gyomorfájás, légszomj, verejtékezés, fáradtságérzés – közismertek legyenek.

Andréka Péter, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet megbízott főigazgatója elmondta: a hormonális védettség, amelyet az ösztrogén nyújt az infarktus ellen, a változás korával megszűnik, de a védettség is csak addig van jelen a hormonálisan aktív időszakban, ha nem dohányzik valaki. Hormonálisan inaktív időszakban viszont a nők megbetegedései ugyanúgy jelentkeznek, mint a férfiak esetében, az infarktus következtében a halálozás azonban magasabb. Ennek egyik oka, hogy a nők átlagosan körülbelül nyolc évvel később kapnak infarktust, mint a férfiak, így a tünetek jelentkezésekor idősebbek, betegebbek, nagyobb arányú náluk a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a zsír-anyagcserezavar.

A másik ok a főigazgató szerint, hogy a nők az infarktus tüneteit napi teendőjük mellett kicsit „másként élik meg”. Az az idő, amely a mellkasi fájdalom kezdetétől a mentő hívásáig eltelik, hosszabb, mint a férfiaknál, a beteg később kerül az ellátórendszerbe, ami rontja az életkilátásokat. Hangsúlyozta: aki észleli a tüneteket, azonnal hívjon mentőt.

Becker Dávid, a Magyar Kardiológusok Társaságának főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy az infarktus már fiatal nőknél is jelentkezhet. „Komolyan kell venni a nőket, ha panaszkodnak” – mondta. Hozzátette: az észlelést az is nehezíti, hogy a nőknél nem biztos, hogy a baj erős mellkasi fájdalommal jár, előfordulhatnak kevésbé egyértelmű tünetek is, így az émelygés, hányinger, rossz közérzet is előjele lehet a szívproblémának. (MTI)