Sűrű évet zárt a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat, semmivel sem volt kevesebb munkájuk, mint a korábbi esztendőkben, a magyarellenesség tartósan megmaradt, sőt, bizonyos tekintetben rosszabbodott a helyzet – ezekkel a szavakkal vezette fel éves beszámolójuk ismertetését Benkő Erika képviselő, a szolgálat vezetője.
Az angol nyelvű jelentés – melyet a külképviseleteknek, külföldi jogvédő szervezeteknek küldenek el – évről évre vaskosabb, egyre hosszabb az erdélyi magyarságot ért jogfosztások, diszkriminációs esetek, politikai támadások lajstroma – mondta el a képviselő, aki szerint napirenden kell tartani a kérdést, fontos, hogy minden módon, minden fórumon felhívják a figyelmet a magyar közösséget ért jogsérelmekre, mert le kell bontani azokat a tévhiteket, melyeket Románia terjeszt magáról, nevezetesen, hogy példás módon megoldotta az itt élő kisebbségek helyzetét.
A jelentésben fejezetenként foglalkoznak a problémákkal. Az első részben a nyelvi jogok helyzetét elemzik, felmérik, hogyan valósul meg az anyanyelvhasználat a különböző intézményekben, a másodikban foglalkoznak az etnikai diszkriminációval az oktatásban, egészségügyben és a tavalyi évre vonatkozó jelentés ezen részébe került be a Beke–Szőcs-ügy is.
Külön fejezetet kellett szentelniük a regionális és nemzeti szimbólumok üldözésének – ez a rész is sok esettel „gazdagodott” – és Benkő Erika elmondta, nemzetközi fórumokon külön felhívja a figyelmet arra, mennyire abszurd helyzet, hogy sem a megye, sem a város, sem a székelység zászlója nem tűzhető ki. Bőségesen gyűlt anyag tavaly a gyűlöletbeszédről, uszításról szóló fejezetbe is. Ezen a téren jelentősen romlott a helyzet, sporteseményeken majdhogynem rendszeresek az ilyen megnyilvánulások, és már nemcsak a közösségi médiában, de a központi sajtóban is előfordul, hogy felelős politikusok elfogadhatatlan kijelentéseket tesznek.
Tavaly a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat 25 feljelentést nyújtott be az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz, 11-et az Országos Audiovizuális Tanácshoz, 25 gyűlöletbeszéddel kapcsolatos esetük volt, 13 etnikai diszkriminációs ügyük. Nyolc alkalommal fordultak a Román Labdarúgó-szövetséghez, ezek nyomán 16 500 lejes pénzbírságot szabtak ki a focikluboknak. Összesen 125 750 lej értékben róttak ki büntetést a szolgálat jelzései, feljelentései nyomán – derült ki Benkő Erika beszámolójából. Elmondta azt is, négy fellebbezés alatt álló, szimbólumhasználattal kapcsolatos per van folyamatban, négy büntetőperben zajlanak a kihallgatások, és hat ügyben rongálás miatt ismeretlen tettes ellen tettek feljelentést. Az elmúlt év során húsz alkalommal küldtek hírlevelet több mint 2500 címre.
Benkő Erika kitért arra is, neki és öt munkatársának kiemelt feladata a továbbiakban is, hogy gyorsan és hatékonyan reagáljanak minden olyan esetre, amikor az erdélyi magyar közösséget valamilyen hátrányos megkülönböztetés éri. „Fontosnak tartjuk, hogy semmilyen körülmények között ne maradjanak megválaszolatlanul ezek a diszkriminatív cselekedetek. Továbbra is élünk minden számunkra adott törvényes lehetőséggel, és bízunk abban, hogy munkánk révén hozzá tudunk járulni ahhoz, hogy az erdélyi magyar közösség itthon biztonságban érezze magát” – hangsúlyozta.
