Az eredetileg harminc jelentkezőből végül 23 személy vett részt különféle szakmai ismeretek elsajátításán, a képzést pedig 15-en fejezték be sikeresen. Nyolcan szobalány, hárman kereskedelmi dolgozó, két-két személy kőműves, illetve fakitermelői (láncfűrészkezelői) szakterületen vehetett át képesítést igazoló oklevelet. Az Európai Unió szintjén elismert szakmai okleveleket egy kisebb, az elsajátított szakmához kötődő ajándékkal egyetemben Constantin Gheorghincă, a sepsiszentgyörgyi AFACOV – a Kovászna Megyei Szakmai Minősítő Ügynökség – vezetője adta át a képzésen részt vevőknek. Amint a helyszínen kiderült, egyikük már el is helyezkedett kőművesként egy helyi építőipari vállalkozásnál. Minden végzős további mentorálásban részesül a civil szervezetek részéről, különösen azok, akiknek sikerül állást találniuk.

A felzárkóztatási program 2017-ben indult, célja a szakmai felkészítésen túl adott alapvető készségek (írás-olvasás, a román nyelv ismerete, kommunikációs technikák) elsajátítása is volt, utóbbiak hiá­nyában ugyanis nehéz elhelyezkedni a munkaerőpiacon. A határokon átívelő program általános célja a délkelet-európai térségben megoldást találni a roma munkaerő foglalkoztatottságával kapcsolatos problémákra, különös tekintettel arra, hogy a romák jelentik a legnagyobb etnikai kisebbséget az Európai Unióban, és a leginkább marginalizált közösségek közé tartoznak.

Buja Gergely, a projekt felelőse, az önkormányzat pályázatok és közbeszerzések osztályának munkatársa szerint a program révén egy olyan kísérleti jellegű kezdeményezés valósult meg, amilyenre eddig még nem volt példa Sepsiszentgyörgyön. Buja Gergely arra is felhívta a figyelmet, hogy az egész program nem valósulhatott volna meg a civil szervezetek, valamint a felnőttképző központ segítsége nélkül. Az előzetes foglalkozássorozatot ugyanis a Gyulafehérvári Caritas Szociális Gondozás Ágazata és a partnerszervezetek vállalták.

A foglalkozásokon a résztvevők írni és olvasni tanulhattak, fejleszthették beszéd- és kommunikációs készségüket, elsajátíthatták a román nyelv alapjait.

Kerezsi Hajnalka a Caritas képviseleté­ben a foglalkozások kapcsán kifejtette: a résztvevőknek önismeretre is lehetőségük nyílt, hiszen mindenikük egyéni mentort kapott, aki támogatta őt a folyamatban, és segített megoldani különböző felmerülő problémákat, helyzeteket. Némileg lehangoló volt, hogy a közvetlen segítségnyújtás ellenére is többen úgy döntöttek, kilépnek a programból. Kerezsi Hajnalka szerint a foglalkozások egyik legfontosabb hozadéka az volt, hogy az őrkőiek is láthatták, „sokkal több közös elem van az életünkben, mint különbség, és a köztünk húzódó falakat igenis, le lehet rombolni”. A program részeként tavaly novemberben az őrkői roma közösség tagjai tanulmányi úton vettek részt, a bölöni és hidvégi roma közösségekben működő pozitív példákkal ismerkedhettek meg.

A szakmai képzés idén januárban indult az AFACOV segítségével. Constantin Gheor­ghincă szerint a különböző szakterületeket úgy választották meg, hogy azok megfeleljenek az őrkőiek és a helyi munkaerőpiac igényeinek is. Az igazgató elégedettségét fejezte ki a résztvevők hozzáállása kapcsán, és abbéli meggyőződésének is hangot adott, hogy kitartó közös munkájuknak látható eredménye lesz. Hozzátette továbbá: ez a képzés is bizonyította, hogy szükség van a párbeszédre az etnikumok között, illetve adott esetekben ennek irányán is változtatni kell. Méltatta a civil szervezetek szervező- és segítőkészségét, illetve rámutatott: teljességgel osztja azt a meglátást, amely szerint pozitív példák felmutatásával komoly eredményeket lehet elérni a felzárkóztatásban.