Ozsdolán tartották az elmúlt pénteken a felső-háromszéki gazdák találkozóját. Az esemény a Kovászna Megyei Szarvasmarha-tenyésztők Egyesülete által szervezett év eleji kisrégiós találkozók utolsó állomása volt. A közel háromszáz gazda mellett a találkozón jelen voltak Magyarország Csíkszeredai főkonzulátusa, a megyeháza, a Pro Economica Alapítvány, a megye főbb agrárintézményei, a gazdákkal kapcsolatban lévő mezőgép-forgalmazó cégek, illetve a bankok képviselői is.
Brânduş Dendyuk Szilveszter köszöntőbeszédében elmondta, Ozsdolán és a hozzá tartozó Hilibben is működik gazdaszervezet, jó a kapcsolatuk, az önkormányzat a lehetőségek függvényében segíti munkájukat.
Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke kifejtette, Háromszék lakosságának több mint kétharmada érdekelt a mezőgazdaságban, ezért fontos a faluvilág modernizációja, a falusi és agroturizmus, valamint a biotermelés ösztönzése, a gazdatársadalom támogatása. A gazdák jó időszakot élhetnek meg, míg az utóbbi száz évben csak elvettek tőlük, most három forrásból is – az Európai Unió, Románia és Magyarország költségvetéséből – támogatást kapnak. A 2008–2018-as időszakban a gazdák 350 millió eurónyi támogatáshoz jutottak, ez hatalmas összeg, ebből több mint 97 millió euró Felső-Háromszékre érkezett. Tamás Sándor a közös munka szükségességére hívta fel a figyelmet, jó példaként említve a Kézdi Lacto Coop szövetkezetet, amelyen keresztül a Kézdi környéki gazdák a Covalact kivonulása után lehetőséget kaptak a tej értékesítésére. Az elnök kitért a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesülete keretében működő falugazdász-hálózat fontosságára is.
Ötvös Mózes, a megyei egyesület elnöke a maga során ugyancsak az összefogás szükségességére helyezte a hangsúlyt. Kiemelte, az állami intézmények esetében is szükség van a gazdák iránti empátiára, például a kifizetési ügynökségnek pontosan kellene folyósítania a támogatásokat, hogy a gazdák belefoglalhassák pénzügyi terveikbe.
Tóth László csíkszeredai főkonzul Magyarország kormányának üdvözletét tolmácsolta. Elmondta: a 2010 óta kormányon lévő Fidesz–KDNP szövetség történelmi időszakot írt, és ennek gyümölcsét a külhoni magyarok is élvezhetik. Az első évek szimbolikus nemzetpolitizálását, a kedvezményes honosítást követően sor került a külhoni magyarság oktatási, kulturális támogatására, 2018-tól a gazdaságfejlesztés is lehetővé vált. Magyarország erős, sikeres, számos munkahely létesült, mindez lehetővé tette a Kárpát-medencei gazdasági programok elindítását – szögezte le. Kitért a falugazdász-hálózat működésére is. Elmondta, a falugazdászok a gazdák érdekeit képviselik, nagy szerepük van a tudástranszferben, a szakmai támogatásban.
Kozma Mónika, a magyarországi finanszírozású pályázatokat lebonyolító Pro Economica Alapítvány igazgatója az eddigi – maros-mezőségi, Kolozs, illetve Beszterce-Naszód megyei – nagyberuházások pályázati eredményeiről számolt be. A jelenlévők által leginkább várt de minimis, úgynevezett 15 ezer eurós pályázatokról azonban nem mondott újat, így továbbra sem lehet tudni, mikor, milyen feltételekkel írják ki a pályázatot. Egyelőre tapasztalatokat gyűjtenek, várhatóan a kiírás módosul az eddigiekhez képest – mondta Kozma Mónika.
Fejér László Ödön szenátor a maga során ugyancsak a Kézdi Lacto Coop szövetkezetet méltatta. Szépek az eredmények, habár voltak nehézségek. Százezer eurós pályázatot nyertek termékeik reklámozására, egy másik pályázatuk a felső-háromszéki gazdák részvételével alapítandó tejüzem létesítését célozza – ennek eredményét még nem ismerik.
A találkozón Sikó-Barabási Sándor, a Kovászna Megyei Állatorvosi és Élelmiszer-biztonsági igazgatóság vezetője, György Ervin, a Kifizetési és Intervenciós Ügynökség Kovászna megyei hivatalának aligazgatója, Könczei Csaba, a megyei agrárigazgatóság vezetője és Ştefan Codleanu, a megyei egyesület szakembere saját szakterületével kapcsolatos információit osztotta meg a résztvevőkkel – ezekről a Gazdakörben számolunk be olvasóinknak.
